„A felvidéki magyarság is, hitem szerint, csak akkor maradhat meg magyarnak, ha képes nyelvét, hitét és identitását megőrizve szülőföldjén élni” – mondta a miniszterelnök, aki kifejtette: a református gyülekezetek a hosszú évszázadok során megértették, hogy megmaradásukat annak köszönhetik, hogy sikerült kialakítaniuk és megőrizniük saját közösségük tereit. „A török hódoltság korában a régi katonai végvárrendszer helyett kialakult egy új kulturális mentsvárrendszer, amelynek két meghatározó intézménye volt, a templom és az iskola” – mutatott rá Orbán Viktor. Hozzátette: a magyarság megmaradásáért folytatott harcnak a Kárpát-medencében ma is ezek a legfontosabb színterei.

A kormányfő a rimaszombati templom felújításáról szólva kiemelte a magyar közösség abbéli jelentős szerepvállalását, ami véleménye szerint a helyi közösség erejét is megmutatta. „Ahhoz, hogy a templomaink és iskoláink megújuljanak, szükség van egy erős anyaországra is, amely képes túllátni saját határain” – hangsúlyozta, rámutatva: Magyarország kormánya 2011 és 2013 között összesen 119 határon túli templom és egyházi épület felújítását vállalta, ezek közé tartozik az a 23 felvidéki templom és egyházi épület is, amelynek felújítását több mint 60 millió forinttal segítette az anyaország.

A jövőre alapkőletételének 230-ik évfordulóját ünneplő rimaszombati református templomot részben önerőből, részben különböző támogatások, köztük a magyar kormány anyagi segítségével sikerült felújítani. A 13 éve kezdődött felújítás a napokban fejeződött be, annak során az 1786-ra felépült templom külső és belső részét 270 ezer euró összköltséggel sikerült teljesen rendbe hozni. Az ünnepi hálaadó istentiszteleten Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, valamint Erdélyi Géza nyugalmazott püspök hirdetett igét.