Soha nem volt olyan javaslatunk, hogy a végzés után azonnal minden hallgatónak kötelessége legyen itthon maradni – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár – aki beszélt a köznevelési tervezethez készült „titkos” háttéranyagról is – úgy véli, a tiltakozók támogatottsága csekély, noha „nagy hangerővel adják elő a Gyurcsány-Bajnai-korszak restaurálását szolgáló véleményüket”. A „tiltakozók” valódi szándéka a politikai hangulatkeltés.
Hoffmann Rózsa az interjúban elmondta, szerinte a közvéleményt elsősorban az érdekli, hogy milyen célok érdekében és milyen hibák orvoslására alkották meg a törvénytervezetet. Hangsúlyozta: jó és kiváló eredményeket hozó iskolarendszert akarnak kiépíteni, amely felgyorsítja Magyarország szorgalmas munkára alapozott megújulását, megállítja és visszafordítja a társadalom kettészakadását, és biztosítja a nemzeti és egyetemes művelődési javak egységes átadását. Hozzáfűzte: mindezt az állami szerepvállalás növelésének, az alaptörvényünkben rögzített értékrend következetes átvételének, a pedagógusok társadalmi, anyagi felemelésének és megbecsülésének, a tartalmi szabályozásnak és külső szakmai ellenőrzésnek az eszközével fogják megvalósítani. Oly módon, hogy ami a pedagógiai hagyományainkban sikeres volt, azt tovább erősítik, megfeleltetik a modern kor igényeinek. Kijelentette: alapvetéseiben már nem fog megváltozni a törvényjavaslat, amelyet a kormány beterjesztett az Országgyűlésnek. Ugyanis a választók akaratából jelentős parlamenti többségük van, és a kormányzó pártszövetség nem szokta felülírni a saját kormánya által elfogadott javaslatokat. Ez a modern parlamenti demokráciák egyik jellemzője. Mivel hibátlan munka nincs, így természetesen számít ésszerűsítő javaslatokra, kisebb változtatásokra, stiláris módosításokra – mondta a kereszténydemokrata szakpolitikus.
A szakszervezeti kritikákra reagálva az államtitkár elmondta: a tervezetet hosszas társadalmi vita után alkották meg. A konzultációk, egyeztetések, tárgyalások és országjáró találkozások során bebizonyosodott, hogy a többség támogatja és helyesli, egy kisebbségben levő markáns ellenző kör viszont alapjaiban utasítja el a változásokat. A tiltakozók csekély támogatottságuk ellenére nagy hangerővel adják elő a Gyurcsány-Bajnai korszak restaurálását szolgáló véleményüket, nem egyszer hamis állításaikat. Egyetlen lehetséges megoldásnak azt tartanák, ha a kisebbségi vélemény felülírná a többségit. Ez pedig nyilvánvalóan abszurd és teljesíthetetlen követelés – jelentette ki Hoffmann Rózsa.
Kifejtette: olyan kérdések körül folyik a vita, mint az állam szerepvállalása, a munkára alapozott értékelvű nevelés vagy a tartalmi szabályozás. Ezek mindegyike a kormány politikájának szerves része. Azoktól, akik ezeket az elemeket 2002 után kiiktatták, nyilván nem várható el, hogy egyetértsenek az – egyébként rosszul működő – elgondolásaik felülírásával.
Az oktatásért felelős államtitkár emlékeztetett rá, hogy a tervezethez érkezett javaslatokat eddig is megfontolták, számosat beépítettek a törvény szövegébe, és a jövőben is így járnak el. Megjegyezte: a „tiltakozók” szándékát, a politikai hangulatkeltést jól jelzi, hogy számos esetben olyan állításokat fogalmaztak meg, amelyeket nem támasztanak alá a törvény paragrafusai. Vagy olyan részleteket hiányoltak, amelyek benne vannak a javaslatban. Ezek nem korrekt játszmák, és a legtöbb esetben nem kérdés, hogy szakmai vagy politikai hátterűek. A támadásokat munkatársaival együtt tiszta lelkiismerettel viselik – tette hozzá.
Hoffmann Rózsa a „titkos tervezetekről” indított kampányt politikai hangulatkeltésnek nevezte. Elmondta: egy rendezvényt követő sajtótájékoztatón szegezték neki a titkos tervezetről szóló kérdést, amire ma sem mondhat mást, csak azt, hogy nincs semmiféle titkos tervezet, vagy ha igen, akkor az annyira titkos, hogy ő sem tud róla. Hozzátette: a mondvacsinált iskolabezárási vagy pedagóguselbocsátási kormányzati szándék olyannyira titkos, hogy az oktatást irányító államtitkár előtt ismeretlen. Nyomatékosan közölte: sem több száz iskola bezárására, sem pedagógusok ezreinek elbocsátására nem készül a kormány. Ellenkezőleg. Ahol igény mutatkozik rá, ott újranyitják az elmúlt két ciklusban bezárt kisiskolákat. Mint mondta: az elkövetkező tizenkét évben a pedagógusok harmada nyugdíjas korba lép, így a gyerekszám csökkenése ellenére is szükség lesz legalább annyi tanárra, ahány a rendszerben van. A kormány több évtizedes adósságot pótolva – százmilliárdos nagyságrendben növeli a jelenlegi forrásokat, többek közt azért, hogy rendezze a pedagógusok élet- és munkakörülményeit. Erről is döntött kormány a törvényjavaslat elfogadásakor – fűzte hozzá.
