Varga László hangsúlyozta: nem csak szakrális események miatt szoktak harangozni. A tűz, az árvíz, a vihar sem szakrális esemény, mégis harangoztak mindig, és sok helyen ma is.

A kereszténydemokrata politikus álláspontja szerint a magyarság összetartozásának napja emlékezés arra a halálra, amit a trianoni békeszerződés hozott Magyarországra. Mint közölte, országgyűlési képviselőként és a Református Törvényhozók Testületének tagjaként tiltakozik a püspök nyilatkozata ellen.

 Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár arra kérte az egyházakat: június 4-én, a nemzeti összetartozás napjának délutánján egyperces harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. A katolikus, a református és az evangélikus egyház ezt elutasította. A testvéregyházak jelezték, hogy a kérésnek nem áll módjukban eleget tenni, mert a templomi harangok istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak. Megerősítették ugyanakkor, hogy az egyházak „mindennapi szolgálatukban is megjelenő módon szívükön viselik a nemzeti összetartozás ügyét hazánkban, a Kárpát-medencében és a világban élő magyarság között”.

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hétfőn az MTI-vel közölte, a harangozás központi elrendelése szükségtelen, és idegen a reformáció egyházainak jó rendjétől. A nemzeti összetartozás napja alkalmából sok evangélikus egyházközség tartott megemlékezést imádsággal és harangszóval, amit senki nem korlátozott - tudatta, kitérve arra is: „Hála Istennek, vallásszabadság van hazánkban, ahol gyülekezeteink szabadon használhatják templomaikat és harangjaikat”.