A Keresztény Demokrata Fórum ökumenikus szellemi mozgalom, fő célja „a keresztény társadalmi tanítás aktualizálása és hatékony képviselete a mai magyar közéletben." (Alapítólevél, 2003. január 6.) Ökumenikus szellemi mozgalom, amely a híd szerepét próbálja betölteni a KDNP és a Nemzeti Fórum között. Új minőséget szeretnének vinni a hazai közéletbe az evangéliumi értékek alapján, s szeretnének minél több fiatalt megszólítani és megszólaltatni.

A Keresztény Demokrata Fórum (KDF) elnökségéből Csallóközi Zoltán, a KDF alelnöke, fővárosi képviselő, Bágya Rita a Nemzeti Fórum sajtófőnöke, Suplicz Sándor pszichológus, egyetemi docens, Szécsi Árpád politológus, egyetemi oktató, valamint Szalma Botond a KDF képzési igazgatója szervezésében fiatal keresztény értelmiségiek kérdőíves vizsgálatot végeztek 2010 májusában a „hívő fiatalok" közéleti attitűdjének jobb megismerése érdekében. Eredményét e héten, csütörtökön ismertették.

A lekérdezésre az online formát választották, és a lehetséges válaszadókat keresztény levelezőlistákra küldött (és ott „hólabda módszerrel" terjedő) elektronikus levélben szólították meg. A vizsgálat 15 napja alatt 483-an töltötték ki az online kérdőívet, ebből 402 megkérdezett esett a „18-35 év közötti hívő" kategóriába. A válaszadók alapadatai tükrében a véletlenszerűnek tekinthető mintavétellel az elemzők várakozásainak megfelelő, indikatív erejű eredményeket adó minta alakult ki: segítségével körülírható a mai magyar „hívő fiatalok", ezen belül némi túlsúllyal az ifjúsági közösségekben vezető vagy véleményvezér szerepet betöltő aktivisták közéleti profilja.

A felmérés egyik fontos célkitűzése volt annak körülrajzolása, milyen elvárások formálják egy „hiteles keresztény politikai erő" profilját. A többségükben aktív vallásgyakorló fiatalok elvárják egy ilyen politikai erőtől, hogy a társadalmi kérdésekben az egyház(ak) álláspontját képviselje. Bár ezt a társadalommal folytatott párbeszéddel képzelik, többségük számára a közvélemény elvárásainak a keresztény értékrend elé helyezése nem elfogadható.

A felmérés vizsgálta, milyen közéleti aktivitást vállalnának a hívő fiatalok egy „számukra egészen hitelesnek tekintett, keresztény politikai erő" mellett. Ahhoz képest, hogy körükben is erősen érezhető a Magyarországon elterjedt párt- és politikaellenesség, a válaszadók 23 százaléka venne részt szervezőmunkában, további 8 százalék tagként, 15 százalék önkéntesként segítene egy ilyen szervezetet; 36 százalék részt venne rendezvényein; a maradék 10 százalék pedig személyes közreműködés nélkül, anyagilag (4 százalék) vagy szavazatával (6 százalék) támogatná.

A válaszadók több mint 80 százaléka legalább hetente jár misére vagy istentiszteletre, és nem is ún. „vasárnapi keresztények": 67,7 százalék rendszeresen részt vesz valamely keresztény (ifjúsági) közösség összejövetelein, közel egynegyedük vezető, szervező. A megújulási mozgalmak ismertségét és elfogadottságát jelzi, hogy a megkérdezett hívő fiatalok több mint 80 százaléka legalább alkalmanként részt vesz rendezvényeiken.

A politikai érdeklődés a vártnál erősebb, csaknem 80 százaléka azok aránya, akik több-kevesebb rendszerességgel figyelemmel követik a közéleti eseményeket; a válaszadók majdnem fele naponta tájékozódik róluk újságokból, illetve hírportálokról.

A jelenlegi politikai aktivitást illetőleg a megkérdezettek közel 30 százaléka vesz részt aktívan a közéletben (11 százalék tagja pártoknak vagy ifjúsági szervezetüknek, 16 százalék önkénteskedett már kampányban, 4 százalék vesz részt rendszeresen politikai rendezvényeken), további 30 százalék volt már jelen politikai gyűlésen, 40 % pedig (csak) szavazatával támogatja a számára szimpatikus pártot.

A gyakoribb templomba és egyházi közösségbe járók némileg magasabb erkölcsi elvárásokat támasztanak a hiteles keresztény politikusokkal és szervezetekkel szemben. Ugyanakkor sem a vallásgyakorlat, sem a közösségi aktivitás nem befolyásolja egyértelműen a hívő fiatalok közéleti „mobilizálhatóságát: ez a hívő fiatalok körében is inkább a már meglévő politikai érdeklődés-aktivitás függvénye, mintsem a hitbéli-egyházi közösségi elkötelezettségé.

A hívő fiatalok a korrupciónak mind a szervezeti, mind a személyi formáját erősen elutasítják, még a kétes eredetű támogatások elfogadását sem tolerálják. Bár fontosnak tartják a társadalmi szolidaritás, a jótékonykodás példamutató megnyilvánulásait, nem mérhető ugyanakkor valamiféle „túlzóan idealista" elvárás a keresztény politikusok „puritanizmusa" irányában, elfogadható számukra, ha egy közéleti szereplő tehetős - hiszen ez még függetlenségét is erősítheti.

Magasra, vélhetően a társadalmi elvárásoknál magasabbra teszik a mércét a válaszadók a keresztény politikusok számára a családi élet feddhetetlenségének vonatkozásában. 70 százalékban elutasítják a házastársi hűtlenséget, a saját hibából történő válást, további 15-20 százalék árnyaltabban látja a problémát, s csupán 10-15 százalék megengedő e kérdésben.

Napjainkban a keresztény társadalmi tanításnak is egyre hangsúlyosabb része a „teremtett világ védelme". Hazánkban ez még kevésbé érezhető, amint a belpolitikában is csak lassan növekszik a környezetvédelmi kérdések súlya. Elvi szinten a hívő fiatalok támogatják a környezetvédelmet; a némi fenntartással viseltetők több mint 25 százalékos arányát pedig talán nem alaptalanul hozhatjuk összefüggésbe a zöldmozgalom kétes megítélésével a keresztény körökben. (A zöldek Nyugaton inkább baloldali-liberális kötődésűek.) A válaszadók több mint fele megengedő ugyanakkor az atomenergiával szemben.

A válaszadók hitelességi skálán értékelték a pártok, pártszövetségek 2010-es kampányát. Eszerint a Fidesz-KDNP bírja a hívő fiatalok többségének bizalmát: 63 százalék szerint teljesen vagy inkább hiteles volt a szövetség korteskedése. A Jobbik esetében ugyanez az érték 18,6 százalék, közel 50 százalékos elutasítottság mellett. Közel azonos (80, illetve 70 százalékos) az MSZP és az MDF(-SZDSZ) kampányát teljesen hiteltelennek tartó válaszadók aránya. Az LMP megítélését a „kiismerhetetlenség kiegyensúlyozottsága" jellemzi, számottevő megkérdezett „tanácstalan" volt, nem válaszolt vagy középértéket jelölt meg; a hívő fiatalok közel 20 százaléka azonban már most „megelőlegezte a bizalmatlanságot".

A pártok és politikusok szimpátiaindexét a vizsgálatban mínusz öttől plusz ötig terjedő, nullás középértéket is tartalmazó skálán adhatták meg a válaszadók. E kérdéscsoportban külön szerepelt a Fidesz és a KDNP. A hívő fiataloktól a pozitív tartományon belül csak a +5 esetében kapott nagyobb arányú „szavazatot" a KDNP, mint a Fidesz, a többinél fordított a helyzet; a nullás középérték a KDNP-nél több mint duplája (9,3 százalék), mint a Fidesznél (4 százalék). Negatív értéket adott a válaszadók 8,1 százaléka a Fidesznek, 13,9 százaléka a KDNP-nek.

A Jobbik esetében kicsivel 20 százalék feletti a pozitívan pontozók aránya, 12 százalék semleges, kétharmad pedig negatívan ítéli meg a pártot. A teljesen elutasítók aránya (22 %) meghaladja a bármilyen mértékben is pozitívan vélekedők hányadát.

A válaszadók közel háromnegyede a lehető legrosszabb pontszámot (-5) adta az MSZP-nek, +2-nél jobb értéket pedig senkitől nem kapott. Alig jobb az MDF megítélése. Az LMP szimpátiamintázata leginkább a Jobbikéra hasonlít.

Orbán Viktornak a három legjobb pontszám egyikét adta a válaszadók több mint 60 százaléka, szintén pozitívan ítéli meg további bő 20 százalék. 5 százalék körüli a semlegesek aránya, így alig 10 % esik a negatív tartományba. Jelzésértékű, hogy a két legpozitívabb értéknél a politikus megítélése felülmúlja pártjáét, a plusz ötöst több mint dupla annyi hívő fiatal adott Orbán Viktornak, mint a Fidesznek, másfélszer annyi, mint a KDNP-nek.

Semjén Zsolt esetében feltűnő a válaszelhagyók és a középértéket adók aránya, együttesen több mint 20 százalék. A negatív-pozitív értékelők aránya egy a háromhoz.

Vona Gábor megítélése nagyjából követi a Jobbikét (a mínusz ötös értékből a pártelnök 5 százalékkal többet kapott)

Az MSZP görbéjéhez Gyurcsány Ferencé hasonul, Mesterházy Attila elutasítottsága sokkal kevésbé markáns.

A hívő fiatalok közel 12 százaléka egyáltalán nem tud véleményt alkotni Schiffer Andrásról, 12 százalék semleges, 15 százalék pozitív, 60 százalék azonban negatív irányában.