Hoffmann Rózsa emlékezetett rá, hogy egy 2008-ban elfogadott országgyűlési határozat alapján indult el a 20 éves, tehetséggondozást segítő program, amelyet a kormány folytatott, és idén több mint kétmilliárd forintnyi forrás jut erre a célra.

2011-ben, Magyarország soros Európai Uniós elnökségének idején fogadták el azt a nyilatkozatot, melyben deklarálták a tehetségügy fontosságát, magyar javaslatra megállapodás született arról, hogy ezentúl minden évben március 25-ikén - Bartók Béla születésnapján - rendezzék meg az Európai Tehetségnapot. A kezdeményezés célja, hogy Európa-szerte e napon a köztünk élő talentumokra és a tehetséggondozás fontosságára irányítsa a figyelmet – mondta az államtitkár.

Akkor azt javasolta: a következő tanévtől kezdve a tanulmányi, sport- és művészeti versenyeket, seregszemléket, kiállításokat és a tehetséggondozás eredményeit felmutató különböző iskolai, kollégiumi akciókat erre a napra időzítsék.

A köznevelésért felelős államtitkár kiemelte: az elmúlt napokban számos rendezvény volt országszerte és hétfőn 60 helyen több mint 4500 fiatal bevonásával zajlanak programok.

 Hozzátette: a Nemzeti Tehetség Program keretében kiemelt feladat a határon túli magyarsággal való együttműködés, és a hazai tehetséggondozás eredményeinek az unió tagállamaival való megismertetése.

Hoffmann Rózsa kérdésre válaszolva kifejtette:  a most formálódó Nemzeti Tehetség Program 2013-2014 –es cselekvési terve kiemelt feladatként jelöli meg a tehetségsegítő hagyományok őrzését és gazdagítását, a tehetségsegítés területén az egyenlő hozzáférés biztosítását, a hátrányos helyzetű talentumok felkutatását és gondozását, az értékalapú társadalmi mobilitás elősegítését. A prioritások közé emeli a tehetségek és a tehetségsegítő szakemberek nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülését.

Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese a tehetségmenedzselés fontosságát hangsúlyozta, majd kitért a szakkollégiumokban, az akadémiai nyári táborokban folyó kutató-tehetséggondozó tevékenységre is.

A következő évek kutatói abból a felsőoktatásból kerülnek ki, amely elkerülhetetlen átalakítás előtt áll, és a sikeres területeken is meg kell újulnia - állapította meg főtitkárhelyettes.   

Nemcsak az oktatói gárda minősége és a rendelkezésre álló feltételek a kulcskérdés, hanem az is, hogy akik kikerülnek a felsőoktatásból az adott életkorban tehetségük maximumát mutatják-e –fejtette ki.  Tájékoztatott arról, hogy  az Országos Tudományos Diákköri Konferencia idei programsorozata hétfőn indul.   

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója rámutatott: a tehetséggondozás ügyét 2011-ben kormányrendelet rendelte az intézethez. Beszámolt a nemzeti kataszter kialakításáról, amelynek célja, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. Kitért arra is: a szeptemberben életbe lépő Nemzeti alaptanterv alapján alsó tagozaton minden nap lesz művészeti óra. Ez a kognitív fejlesztésnek is fontos területe – jegyezte meg.  A tehetségek fejlesztése hosszú távú program, sikere hosszú távon mérhető.   

Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének elnöke felidézte a hétvégén tartott rendezvényeket, és kitért arra: 41 tehetségnek nyújtanak idén ötmillió forintos támogatást, amelynek felhasználásáról az érintettek egy év múlva beszámolnak. Uniós és hazai programok támogatják emellett az eszközbeszerzést, és célzott programokkal igyekeznek a hátrányos helyzetű fiatalokat támogatni – jelentette ki.