A Nézőpont Intézet szerint miután az egy évvel ezelőtti országgyűlési választások első fordulójában a Fidesz–KDNP kivételes felhatalmazást nyert és a második forduló tétje az alkotmányozó többség lett, az ellenzéki oldal éles kontúrokkal festette falra a demokrácia végének démonját. A parlament több hónapos előkészület után látott neki az új alaptörvény elfogadásának. Ha az alkotmány élvezni tudja az emberek nagy többségének támogatását, az ellenzékiek aligha lesznek képesek szavazói bázisuk növelésére – teszik hozzá. A Fidesz–KDNP számára a következő időszakban rendkívül fontos lesz tehát az alkotmányozás sikerének biztosítása, miközben a kormány a kedvező közhangulatban bemutatott Széll Kálmán-terv első fázisaira koncentrálhat – szerepel a kutatásban.

A „megújulás hónapjainak” forgatókönyve már pár nappal az ismertetése után kétségkívül népszerű: tízből három megkérdezett önállóan meg tudta nevezni a reformtervet, ami nagy többségük szerint előnyös lesz Magyarország számára. A strukturális átalakítás kiemelt támogatottságot élvez a legfiatalabb és a legidősebb korcsoportokban (a tervet spontán megnevezni tudó 18 és 29 év közöttiek és a 60 éven felüliek 58-58 százaléka szerint inkább előnyös lesz az ország szempontjából), iskolai végzettség szerint a diplomások (58 százalék), településtípus szerint pedig a megyei jogú városban élők körében (61 százalék) – olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb felmérésben.

A Széll Kálmán-tervből kiragadott főbb elemekkel az emberek többsége egyetért. A parlament elsőként a csomag egyik legtámogatottabb pontját, a távhőárakra vonatkozó szabályozást fogadta el. A magyarok 81 százaléka szerint a kormánynak szabályoznia kell a rezsiköltségek emelkedését – az állítással leginkább a hatvan éven felüliek (83 százalék), településtípusok szerint a megyei jogú városban élők (85 százalék), pártszimpátia szerint pedig a Jobbikkal szimpatizálók értenek egyet (89 százalék). A bankadó bevezetésének negatív hozadékai nem érezhetők a lakosság körében, hiszen a megkérdezettek mindössze 13 százaléka nem ért egyet az adó megtartásával – szerepel a felmérésben.

A 2011. március 7. és 10. között készült felmérés alapján a Széll Kálmán-tervet bemutató Matolcsy György és Navracsics Tibor tartani, illetve javítani tudta alkalmassági indexét, miközben az élen álló miniszterelnök megítélése valamelyest romlott az előző hónaphoz viszonyítva. A tíz legismertebb politikust tartalmazó listán nőtt Pintér Sándor, Semjén Zsolt és Kövér László alkalmassági indexe, de javulás tapasztalható Schiffer András és Vona Gábor esetében is. A politikusi rangsor két sereghajtója, Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc ebben a hónapban sem tudták csökkenteni jelentős lemaradásukat.

Lassan fél éve nem változik érdemben a nagyobb parlamenti pártok támogatottsága, október óta egyedül a Lehet Más a Politika tudta valamelyest növelni népszerűségét. A kormánypártokkal az összes megkérdezett 48 százaléka, az MSZP-vel 12 százaléka, a Jobbikkal és az LMP-vel pedig 7 és 6 százaléka szimpatizál. A választási részvételüket biztosra ígérő aktív szavazók között érezhető a szocialisták támogatásának trendszerű csökkenése, ezzel párhuzamosan pedig a legkisebb parlamenti párt erősödése. Most vasárnap a Fidesz 57 százaléknyi potenciális szavazóra számíthatna, míg a szocialisták 20 százalékra, a Jobbik 13, a Lehet Más a Politika pedig 9 százalékra – szerepel a felmérésben.