A kettős állampolgárságról megalkotott törvényt, a családi adózást, a segélyezés rendszerének átalakítását és az Új Széchenyi Terv elindítását emelte ki az elmúlt nyolc hónap kormányzati intézkedései közül hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, aki úgy értékelt: a reménytelenséget felváltotta a remény kora.
Harrach Péter régi adósság törlesztésének, a nemzeti egység megteremtése felé tett lépésként értékelte az elfogadott nemzetpolitikai jogszabályokat. Úgy fogalmazott: nem lehet kitérni a szavazati jog megadása elől a határon túli magyarok számára, ahogy Európa több országában, Magyarországon is ez a járható út.
A családi adózás kapcsán azt mondta, hogy a KDNP régi elképzelése valósult meg.
A bankadóról, a válság- és különadóról hozott kormányzati intézkedéseket úgy értékelte: a Magyarországra kényszerített hiánycélt valakinek meg kellett fizetnie, a „régi rendben” az állampolgárral fizettették meg, az újban azzal, akinél a nyereség van.
A kereszténydemokrata politikus elkerülhetetlennek nevezte a magánnyugdíj-pénztárakból való átléptetést, mint mondta, az állami nyugdíjrendszerből elvont forrás veszélyeztette annak fenntarthatóságát.
Harrach Péter kitért arra is, hogy a feltétel nélküli segélyezés a „dekadens életformát erősítette”. Az önerő megmozdítása érdekében volt szükség az iskoláztatási támogatás, a munkanélküli ellátás átszervezésére – mutatott rá.
A kisebbik kormánypárt országgyűlési frakciójának vezetője az új médiaszabályozásról szólva azt mondta: a médiakáosz helyett médiaszabadságot kell teremteni. Szerinte a rendezett média az, ami biztosítja a gyermekek védelmét, a közerkölcs tiszteletben tartását, a szélsőséges megnyilvánulások kiszűrését, az emberi méltóság védelmét. Úgy látja, hogy „a hisztérikus reakcióknak” ideológiai, gazdasági és politikai oka egyaránt volt. Álláspontja alapján a hangadók ugyanakkor nem csak magukat járatták le, de az országnak is súlyos károkat okoztak.
A Széchenyi terv hármas célkitűzése – a gazdaságélénkítés, az államadósság csökkentés, és a munkahelyteremtés – közül az utóbbit emelte ki, megjegyezve: természetesen ez az első kettő nélkül nem megvalósítható.
Harrach Péter összegzése szerint a kormányváltás óta eltelt nyolc hónapban új időszámítás kezdődött, a reménytelenséget felváltotta a remény kora. Míg a reménytelenség korát a rendezetlen világ, csőd előtti állapot, korrupcióval fertőzött közélet jellemezte, addig a világosan megfogalmazott értékrend, és a határozott intézkedések reményt adnak. A jövőt a munka, a család, rend értékei mentén kívánják építeni. A frakcióvezető szerint a kormány intézkedéseit az „ultraliberálisok” ideológiai okokból támadják, míg a patrióta gazdaságpolitika a nemzetközi tőke ellenérzését vívta ki. A brüsszeli panaszkodásuk során azonban elfelejtik megemlíteni a kimagasló állami támogatásokat, és a magyar kisvállalkozókkal szembeni versenyelőnyt – mondta a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: a politikai ellenfelek nem tudják vereségüket feldolgozni.
A hétvégi diszkótragédia kitérve azt mondta, nem megengedhető, hogy a tömegrendezvények szervezői között éretlen, felelőtlen személyek jelenjenek meg. A piac nem lehet kizárólagos rendező elv, szükség van állami felelősségvállalásra.
Harrach Péter az elkövetkező időszak teendői közül előzetesen az alkotmányozást és a szabad vasárnapról szóló kereszténydemokrata javaslatot emelte ki. A kidolgozás alatt álló oktatási jogszabályokról azt mondta, hogy „markáns, egyértelmű jól előkészített törvényekről van szó”. Némi vitát váltottak ki, ennek „itt-ott értékrendbeli, néhol személyi okai vannak”, de nincs szó feszültségről a két párt között – mondta a frakcióvezető.
