A tűzijáték megkezdése előtt közös gyertyagyújtásra invitálták az embereket. A gyertyákat az erre az eseményre komponált Összefogás dalára sok ezren gyújtották meg. A gyertyákat napközben kétszáz forintért lehetett megvásárolni, és az ebből származó bevételt is az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. Az operatív törzs hat órai jelentése szerint rendkívüli esemény nem történt a központi rendezvények helyszínein.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke Pápán, az Erzsébet-ligetben rendezett Szent István-napi ünnepségen azt mondta, megmaradni csak méltányossággal, türelemmel és arányérzékkel lehet. Ezer éve él a magyarság, e kis nép a nagyhatalmak viharzónájában, s megtanulta, hogy egyetlen kötelessége van önmagával és a világgal szemben: megmaradni. Szavai szerint történelmi sorsa a magyarságot méltányosságra és óvatosságra tanította.

Kövér László szerint az elmúlt nyolc év a magyar államot tetszhalott állapotba juttatta, a magyar szabadságra hivatkozva igyekeztek igazolni a törvénytelenség uralmát, szabadjára engedték a bűnözést, nem adtak esélyt a rendőrségnek a bűn üldözésére, e helyett hatalmi céloknak rendelték alá. A gazdasági fejlődésre, a versenyképességre hivatkozva igyekeztek az erősek érdekeit leverni a gyengéken; a gazdákon, a hazai vállalkozókon, a hitelfelvevőkön, a családokon és jótékonysági szervezeteken. Az új Országgyűlés felhatalmazást kapott az újrakezdésre, azaz arra, hogy visszatérjen az ezeréves útra. Kövér László szerint amikor Szent István műve előtt fejet hajtunk, ezzel azt mondjuk, hogy folytatjuk az örökségét, folytatjuk az ezeréves utat.

Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek a Szent Jobb-körmenet előtt a budapesti Szent István-bazilika előtti, zsúfolásig telt téren, a hagyományos augusztus 20-i szentmisén azt mondta: a társadalmi igazságosságra ma is tudatosan és elszánt szeretettel kell törekedni. A bíboros kifejtette: igazságosságra kell törekedni az idősebb nemzedékek iránt, akik egész életük során azért nem kapták meg munkájuk ellenértékét, mert az állam garantálja nekik öregségük és betegségük esetére a teljes ellátást és gondoskodást. De szükséges az igazságosság a fiatalabbak iránt is, különösen az anyaság és a családi élet teremt olyan értéket, amely a bérmunka fogalomvilágában nem jelenik meg, de amelytől népünk élete, testi-lelki egészsége, jövője függ.

Az esztergom-budapesti érsek kiemelte: az elmúlt ezer év István királyt igazolta. Ennek köszönhetjük, hogy ma itt lehetünk. Ez volt Szent István legnagyobb tette, ezt kell ünnepelnünk, ezért kell hálát adnunk.

A szentmisén megjelent Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Martonyi János külügyminiszter, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Mádl Ferenc volt államfő és felesége, Mádl Dalma. Ott volt továbbá Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szászfalvi László egyházügyi államtitkár, Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakciójának vezetője és Rogán Antal, a főváros V. kerületének fideszes polgármestere.

Magyarország és mi, magyarok csak akkor leszünk ismét erősek, ha lélekben mindannyiunk hitvallása, vállalása az lesz: a hazáért, mindhalálig – hangsúlyozta ünnepi beszédében Schmitt Pál köztársasági elnök a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végzett tisztek avatásán a Hősök terén. Hozzátette: nekünk, magyaroknak van küldetésünk, hivatásunk a világban. Szeressük, ami különleges bennünk, ne tagadjuk meg magunkat, ne dobjuk el a hagyományainkat.
    
Schmitt Pál emlékeztetett, hogy Szent István törvényeit és intelmeit a rendteremtés, a biztonság megszilárdítása, a tisztességesek ellen vétők szigorú megbüntetése, a hit megtartása, a jó és igazságos hatalomgyakorlás szellemében alkotta. Az államfő arról is beszélt, hogy újra nagyszerű dolgok előtt állunk, valami megmozdult a magyar lelkekben. Valami, ami valóságos, igazi, mélyről fakadó változást hozhat az életünkben: nagyobbat és fontosabbat, mint amire a politika vagy a gazdaság képes. Az államfő kijelentette: mindenkit büszkeséggel tölthet el, hogy ezen a napon lép hatályba a kettős állampolgárságról szóló, a szomszédos országokban élő magyarok kedvezményes honosítását lehetővé tevő jogszabály.
    
Schmitt Pál szép hagyománynak nevezte, hogy a tisztek augusztus 20-án tesznek esküt, mert így összeér az egyéni és a közösségi ünnep: a katonák életében ez egy büszkeségre okot adó pillanat, amelyhez az ünnep távlatot ad, elhelyezi az embert abban a kötelékben, amelyben a hivatását teljesíti. A köztársasági elnök egyúttal hangsúlyozta, hogy a honvédségnek korszerű, de hagyományokon nyugvó, erős háttérre van szüksége.

Az egység nem egyformaság, hanem közös cél – mondta Surján László, európai parlamenti (EP) képviselő pénteken Veszprémben, a Szent István és Boldog Gizella szobránál, a várban rendezett ünnepségen. Szent István idejében ez a közös cél a nagyobb nyugat-európai egységbe való betagozódást, ott a saját helyünk és arculatunk megtalálását, s természetesen önállóságunk megtartását jelentette – hangsúlyozta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke a mintegy 250-300 jelenlévő ünneplő előtt.

Surján László szerint volt és van annyi jó ebben a nemzetben, hogy ismét esélyt kapott önmaga újjáépítésére, s hogy újra emelkedő nemzet legyen. A KDNP politikusa szerint kettős titka van annak, hogy az új eséllyel élni tudjunk: egy természetfölötti és egy evilági. A természetfölötti az, hogy ez a nemzet újra rátaláljon Istenére, az evilági pedig az összekapaszkodás, az egybefonódás gondolata. Ma már közgazdászok is tanítják, hogy erkölcs nélkül nem működik még a gazdaság sem.
    
A KDNP alelnöke szerint arra van szükség, hogy olyan törvényeink legyenek, hogy ne mondhassák azt az emberek, más a jog és más az erkölcs. Szükséges tehát egy erős állam, amely képes végrehajtani az erkölcsi rendnek is megfelelő törvényeket. A bajaink megoldhatóak, de csak akkor, ha azok, akik az ügyeinket intézik, nemcsak beszélnek az erkölcsről, hanem aszerint is élnek. Az EP-képviselő kijelentette, hogy az erkölcsi rend helyreállítása nélkül nem hisz az ország felemelkedésében.

A Himnusz hangjaira a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával, a közjogi méltóságok jelenlétében kezdődött meg pénteken Budapesten, a Kossuth Lajos téren az augusztus 20-i központi állami ünnepség. A katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben a téren nincsenek kordonok felállítva, a nézőket virágládák választják el a téren folyó eseményektől.
 
Az államalapítás ünnepének tiszteletére látványos felvonulást tartottak a Magyar Honvédség katonazenekarai és a Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszegysége a fővárosi Andrássy úton, az Oktogon és a Hősök tere között. Az Andrássy út két oldalán ezrek figyelték a zenekarok látványos zenei kísérettel történt felvonulását és hosszasan tapsolták őket.

Augusztus huszadikán I. István szentté avatásának napjára emlékezünk, amely 1991-től államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett. Augusztus 20-a az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.