Az európai jogrendek sajátossága, hogy egyénileg és közösségileg is biztosítják a vallásszabadságot, de ez nem biztos, hogy azonos formában történik – jelentette ki a kereszténydemokraták vezérszónoka.  

Hangsúlyozta, hogy jogi értelemben minden egyház egyenlő, de szociológiai értelemben vannak különbségek, mert az önmagukat vallásosnak mondók 92 százaléka négy egyházhoz tartozik, míg a maradék nyolc százaléknyi hívőn körülbelül 350-en osztoznak.  

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a normaszöveg alapján az állam az egyesületekkel is megállapodást köthet. Ha valaki valóban a vallását akarja gyakorolni, akkor a törvény az egyesületi jog alapján is biztosítja, hogy erre lehetősége legyen – tette hozzá.  

A vallásos emberek méltóságának megőrzése érdekében meg kell akadályozni, hogy bárki is visszaélhessen a vallásszabadsággal – emelte ki a politikus.  

Végül ígéretet tett arra, hogy a törvény tárgyalása során „kínosan fogunk ügyelni”arra, hogy a házszabályt mindenben betartsák.

Az egyházak 95 százaléka veszíti el ezt a státuszt

Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy a törvénnyel a körülbelül 360 egyház 95 százaléka elveszíti ezt a státuszát. Hangsúlyozta, hogy pártjuk is rendet akar tenni a területen kialakult káoszban, mert „nem siratjuk a kis businessszektákat”, de túlzásnak tartják a jogszabályban alkalmazott fűnyíró elvet.  

Akisebb felekezetekkel is egyenrangú módon egyeztetett az államtitkár

A képviselő emlékeztetett arra, hogy a törvényt azért kell újratárgyalnia a parlamentnek, mert a kormánypártok zárószavazás előtti módosítóikkal teljesen átírták a jogszabályt, amit viszont az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt.  

Kritikaként említette, hogy az egyházi státuszról az Országgyűlés dönthet. Véleménye szerint erre a feladatra alkalmasabb lenne egy olyan testület, amelybe az MTA, a történelmi egyházak és a parlamenti pártok is delegálnának egy-egy szakértőt. Kijelentette, hogy a Jobbik továbbra is fent szeretné tartani a történelmi egyházak jogát arra, hogy ne kerülhessen velük egy szintre bármelyik szervezet. Hozzátette, hogy a Hit Gyülekezetét pedig nem tartják egyenrangúnak a történelmi egyházakkal.  

Turi-Kovács Béla, a Fidesz országgyűlési képviselője azt mondta: a benyújtott törvény arra feltétlenül alkalmas, hogy nyugalmat biztosítson ahhoz képest, amit meg kellett élni az elmúlt évtizedekben. Igen nagy számban jelentek meg olyan szervezetek, amelyek egyháznak álcázták magukat, miközben csupán gazdasági, adó- és vagyoni előnyöket igyekeztek szerezni. Ennek valamilyen módon véget kell vetni.  

Hangsúlyozta: Szászfalvi László egyházügyi államtitkár nemcsak a nagy egyházakkal, hanem a kisebb felekezetekkel is egyenrangú módon egyeztetett. Nem szerencsés azonban, hogy a 14-es körből kimaradó kisegyházak egyesületi megnevezéssel kerülnek a törvénybe – jegyezte meg. Szerencsésebb lett volna ha vallási közösség megnevezéssel, egyesületi jogosítvánnyal folytathatták volna tevékenységüket.

A mellékletet nem kérdőjelezte meg az Alkotmánybíróság

A kereszténydemokrata Varga László, előterjesztői válaszában hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság a korábban beterjesztett törvényjavaslat mellékletét nem kérdőjelezte meg, csupán elfogadásának eljárását.   

A képviselő a közösség fontosságát hangsúlyozta, és azt mondta: sem a bíróság, sem az Országgyűlés nem szólhat bele teológiai kérdésekbe.