Magyarország részt kíván venni egy közös európai hadsereg létrehozásában, amely képes megállítani a migrációt és felvenni a harcot a nemzetközi terrorizmus ellen – mondta el a Magyar Időknek Simicskó István honvédelmi miniszter. Ehhez új haderőfejlesztési program indult, amelynek részleteiről is beszélt az interjúban a kereszténydemokrata politikus.
– A parlament őszi ülésszakának első napján Orbán Viktor miniszterelnök közölte, hogy erőt felmutató önvédelmi migránspolitikát javasol az Európai Unió pozsonyi csúcstalálkozóján. Mit jelenthet az erőt felmutató migránspolitika? Milyen kötelezettségeket ró ez a Magyar Honvédségre?
– Az elmúlt év tapasztalatait összegezve, szerintem fontos, hogy a magyar védekezés eredményeit felmutatva megváltoztathassuk az Európai Bizottság migrációs politikához való hozzáállását. Európában mindannyian úgy gondoljuk, hogy a migránsok döntően áldozatok, hiszen gyakorlatilag „meghívólevelet” kaptak az Európai Uniótól, amellyel félrevezették őket, miközben áldozatai annak a veszélyes embercsempész-hálózatnak, amely nagyon komoly pénzekhez jut a tömeges migráció által. Magyarország miniszterelnöke volt az első, aki erre a veszélyre felhívta a figyelmet az unióban, de hiába vártunk arra, hogy megfelelő időben közös európai megoldás szülessen az ügyben. Nemzetállami védelmi rendszereket kellett kialakítani, mert az EU immunrendszere nagyon nehezen működik. Katonai erőt is föl kell mutatnunk a biztonságunk érdekében. Miközben védjük a határainkat, Magyarország ezer katonával van jelen a válsággócokban világszerte. A katonáink akár az életüket is feláldozzák azért, hogy ezekben a térségekben béke legyen, eddig tizenegy katonánk halt meg a különböző missziókban. Évente több milliárd forintot költünk arra, hogy a válság sújtotta területeken humanitárius segítséget nyújtsunk és biztosítsuk az élet feltételeit.
– A határvédelemhez is megvannak a feltételek? Milyen körülmények között vesznek részt ebben a katonáink? Ezzel kapcsolatban is különböző sajtóhírek jelentek meg. Például hogy kis kutricákban kell védekezniük az időjárás viszontagságai ellen.
– Egy ilyen válsághelyzetre senki nem volt kellőképpen felkészülve, hiszen nem is lehet. Nem tudtuk előre, hogy ilyen mértékű lesz a migrációs krízis, így nem volt elegendő időnk a megfelelő infrastruktúra kiépítésére, ezért ez folyamatos munkát jelent a számunkra, de a helyzet egyértelműen javul. Az illetményemelés mellett a katonák határnál végzett szolgálatát is külön költségvetési forrásokkal támogatjuk, miközben megfelelő laktanyai vagy báziselhelyezést, ellátást biztosítunk számukra a korszerűbb egyéni katonai felszerelésekkel együtt. A katonák ideiglenes állomásoztatása érdekében a hódmezővásárhelyi laktanyát erősítjük, és igyekszünk a védelmi igazgatás rendszerét átállítani arra, hogy a határhoz közel lévő megyékben álljanak rendelkezésére kisebb bázisok és őrsök.
– Hiába azonban a szigorú határvédelem, ha az EU később ránk kényszeríti a menekültek befogadását. Mit mondanak a katonai hírszerzők, ez megoldás lehet a válságra, vagy újabb tömegek jönnek majd Európa felé?
– A betelepítési kvóta gyakorlatilag újabb biztatás a migránsok számára. Ha figyelembe vesszük a realitásokat, a biztonságpolitikai és a katonai szakértők állításait, megállapíthatjuk, hogy felbecsülhetetlen az a tömeg, amely arra készül, hogy elinduljon a kvótarendszer hatására a kontinensünk felé. Ennek óriási a biztonsági kockázata és kiszámíthatatlan a kulturális és gazdasági hatása is. Amennyiben ilyen mértékben folytatódik az illegális migrációs folyamat és Európa nem erősíti meg a hitét, hanem a hiszékenység irányába fordul, gyakorlatilag nem lesz a kontinensünknek jövője.
– Orbán Viktor a parlament ülésén közölte azt is, hogy támogatjuk egy közös európai hadsereg felállítását is. Miért van szükség erre? Nem elég nekünk a NATO?
– Nagyon fontos a NATO és fontos lenne az is, hogy a jelenkor kihívásai megerősítsék ezt a szövetséget. De mindig elhangzik az az igény is, hogy Európának a jövőben többet kell áldoznia a honvédelemre, a biztonságára, mint ezt korábban tette. Ez azért is fontos, mert erőt kell felmutatni ahhoz, hogy meg tudjuk tartani az európai értékrendeket. A miniszterelnök mondta azt is, hogy ha valaki gazdag, de gyenge, az nem tudja megvédeni magát, nem tudja megtartani az értékeit. Európának egy olyan hadseregre lenne szüksége, amely képes megfelelni a kor kihívásainak és megállítani a migrációt, felvenni a harcot a nemzetközi terrorizmus ellen. Szerintem a V4-be tartozó országok hadseregeinek együttműködése erre jó alap lehet. Megkezdtük az egyeztetéseket arról, hogy létre kell hozni ezen a bázison különböző harccsoportokat és egy európai hadtestet, amelynek felépítésében mindenképpen számítani kell Németországra is.
– Az európai tendenciák azonban épp ennek az ellenkezőjére utalnak. Nagyon kevesen tudnak még annak a NATO-elvárásnak is megfelelni a tagállamok közül, hogy a GDP két százalékát költsék honvédelemre. Hogy lesz ebből közös európai haderő?
– Első ütemben tárgyalni kell. Azzal, hogy a szlovák, cseh és lengyel hadsereggel együtt erőket küldünk a balti államokba, védjük ezeknek az országoknak a légterét vagy a déli határokat, megmutattuk, hogy képesek vagyunk együtt felismerni a veszélyeket és tenni ellenük. Ez jó példa Nyugat-Európa számára arra, hogy erősítenünk kell az együttműködést és közösen kell gondoskodnunk a kontinens katonai biztonságáról.
– Hogy ebben részt vehessen Magyarország is, nyilván fejlesztésekre lesz szükség. Milyen haderőfejlesztést terveznek a honvédségnél?
– Komoly terveink vannak, ténylegesen a megújulás korszakába kell lépnie a Magyar Honvédségnek. 2026-ig egy tízéves honvédelmi és haderőfejlesztési programot indítottunk el, ebben az időszakban minden évben prognosztizálhatóan a GDP 0,1 százalékával nő a védelmi költségvetésünk. Ez a jövő évben azt jelenti, hogy 53,7 milliárd forinttal több forrásból gazdálkodhat a honvédség. Ebből első lépésként az illetményemelés mellett az egyéni felszereléseket korszerűsítjük, például új egyenruhákat kapnak a katonák. Fontos a kibervédelmi képesség fejlesztése is, hiszen a hadviselés ma már ezen a színtéren is folyik. Fejlesztjük többek között a katonai titkosszolgálatokat, illetve a Katonai Rendészeti Központot, amely ötszáz fővel alakult meg a napokban és nagy szerepe van a terrorizmus elleni védekezésben. Továbbra is fontos a határvédelem megszervezése, és célunk zászlóalj szintű harccsoportok létrehozása. Megalakítottuk a különleges műveleti ezredet, ezen erők képességalapú fejlesztését tovább folytatjuk, miközben a területvédelmi alapra helyezve megújítjuk az önkéntes tartalékos rendszer működését. A Magyar Honvédség stratégiai légiszállító- és helikopter-képessége is szintén fejlesztésre szorul.
– A légierő fejlesztéséről már régóta beszélnek, még sincs jelentős előrelépés. Mikor lesznek korszerű katonai helikoptereink, merev szárnyú szállító repülőgépeink, és mi van a lezuhant Gripenek pótlásával?
– A Gripen-flotta a svédekkel kötött megállapodás alapján az év végére ismét teljes lesz. A helikopterképesség fejlesztése terén első lépésben – a Magyar Honvédség alaprendeltetéséből adódó feladatainak ellátása, a működőképesség fenntartása érdekében – négy Mi–17-es közepes szállító helikopter felújítása mellett döntöttünk. Kiemelt feladatként kezeljük és mindenképpen szeretnénk elérni a forgószárnyas haditechnikai eszközparkunk modernizálását. A merev szárnyú stratégiai légiszállító képességünk és kapacitásaink fejlesztése szintén kiemelt feladat, hiszen a jelenlegi An–26-os gépeink elavultak és lassan ki kell vonni ezeket a repülőgépeket a rendszerből.
– A napokban lezárult a hortobágyi tűzszerészbaleset vizsgálata. A szakemberek megállapították, hogy nem történt egyéni mulasztás. Mi lehetett akkor a baj? Lehetett-e elővigyázatlanság vagy túlterheltség a baleset hátterében?
– A hortobágyi tűzszerészbaleset ügyében indított vizsgálatok semmilyen mulasztást, hibát, vétséget nem állapítottak meg. A tűzszerészprotokollnak megfelelően hatástalanított, szállításra előkészített bomba a robbanóanyag elöregedése miatt robbanhatott fel. A bombatestben lévő robbanóanyag elöregedése megnöveli a bomba érzékenységét a külső hatásokkal szemben, ez okozhatta a tragédiát. Jelentést kértem arról, hogy túlterheltek-e a tűzszerész katonáink. A belső vizsgálat azonban megállapította, hogy ez sem állja meg a helyét, a tűzszerészek kéthetes váltásban teljesítettek szolgálatot és éppen szabadságról tértek vissza, amikor megtörtént a tragédia. Négy kiváló tűzszerészt vesztettünk el, ők lelkiismeretesen, odafigyeléssel, a szabályok betartásával végezték feladatukat. Az elhunyt katonákat posztumusz hadnaggyá léptettem elő, hősi halottá nyilvánítottuk őket, a Magyar Honvédség teljes kártérítési felelősséget vállalt, és szociális gondoskodást biztosít az elhunyt katonák hozzátartozói és családjaik számára. A honvédelmi tárca lényegesen magasabb összegű kártérítést fizet az érintetteknek, mint korábban a biztosítók. A tűzszerészeink nap mint nap kockára teszik az életüket, hogy megóvják másokét. Ezért megérdemelnek minden megbecsülést.
– Mennyire teszik kockára az életüket jelenleg az iraki magyar misszió katonái? Nem nőtt a veszély Kurdisztánban a törökországi puccskísérlet óta? Vagy Boszniában, ahol dzsihadista kiképző központok vannak és egyes falvakban kitűzték az Iszlám Állam zászlaját?
– Jártam Irakban a katonáinknál, akik nagyon komoly és egyáltalán nem veszélytelen missziós feladatot látnak el, hazájuktól távol, részt vállalva a pesmerga erők kiképzésében. Nem gondolom azonban, hogy a törökországi események jelentősen befolyásolnák a kockázatvállalást. Nagyon fontos viszont, hogy Magyarország nagy létszámú kontingenssel segít az egyik olyan válsággóc felszámolásában, amely egyik oka a tömeges migráció kialakulásának. Ha nem vagyunk katonai erővel jelen ezekben a térségekben, növekedhet az Iszlám Állam hatásköre és újabb válsággócok, terroristakiképző bázisok jöhetnek létre, amely a mindennapjainkat veszélyeztetheti. Közel ötszáz katonával vagyunk jelen Koszovóban, illetve a Nyugat-Balkán térségében. Ez is mutatja, hogy komolyan elkötelezettek vagyunk a nyugat-balkáni régió békéje és biztonsága iránt. Hatékony és jó az együttműködés Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Macedónia kormányaival és haderőivel. Támogatni kell őket biztonságuk megőrzésében, mert úgy tűnik, hogy az iszlám fundamentalista terrorizmusból és a migrációs válságból adódó gondok még sokáig elhúzódnak. Tudomásul kell venni, hogy a XXI. században új világ köszöntött ránk. Henry Kissinger Világrend című művében ezt úgy fogalmazta meg, hogy „káosz fenyegeti a világot”. Ezért minden eddiginél nagyobb együttműködésre van szükség a béke és a biztonság érdekében.
