A hirtelen beütött, súlyos gazdasági válság egy már végzetesen legyengített országot kerített hatalmába: csődök és gyárbezárások mindenfelé. Az ország siralmas pénzügyi állapotban volt. A költségvetés egyensúlyba billentését a kiváltságosok mohósága és gátlástalansága lehetetlenné tette. A kormány képtelen volt úrrá lenni a helyzeten. Egyetlen ötlete volt, hogy a lehető legtöbbet préselje ki az adófizetőkből, ám a bevétel így sem fedezte a kiadásokat. Egyre-másra államkölcsönöket kellett felvenni, hajmeresztő kamatokkal. A közvélemény megelégelte a kormányzat tehetetlenségét, sőt az addig legmegbízhatóbbnak tartott körök is sorra elpártoltak a kormányzó erőktől. Az emberek elveszítették a fennálló rend iránti bizalmukat, az állami kötvények árfolyama zuhanni kezdett, az emberek megrohamozták a pénzváltó hivatalokat, és kitört a forradalom. 1848 márciusában, Ausztriában így tört ki a forradalom – kezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor, rámutatva: ebben a helyzetben vette kezdetét a pozsonyi országgyűlés ülése, ahol Kossuth Lajos a gúzsba kötő terek megszüntetését, önálló magyar pénzügyi rendszert, egyenlő politikai jogokat és újonnan megválasztandó magyar országgyűlést követelt.

„Ahol milliók kérnek, ott a kérelem nem sóhaj” – írta Kossuth. „Ahol milliók kérnek, ott a kérelem nem sóhaj, figyelmeztetünk ma Kossuthtal mi is” – fogalmazott a Fidesz elnöke. Mint folytatta, a '48-as forradalom idején Európában egy mély és korszakos átalakulás zajlott, miként a mai világban is történik. A magyar forradalom győzött, elérte követeléseit, és meg is valósította legfőbb célját: egyszer és mindenkorra lebontotta a feudalizmust, és ezzel kiszabadította Magyarországot középkorias kalodájából. Magyarország soha többé nem süllyedt vissza a feudális világ árnyai közé – fűzte hozzá.

Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, az ember igenis képes megváltoztatni a világot, de legalábbis hazája sorsát. „A 48-as magyar forradalmárok megváltoztatták a magyar történelem menetét. Ők képesek voltak rá. Ugyanolyan földi halandók voltak, mint mi, mai magyarok vagyunk. Ugyanolyan földi halandók, mégis micsoda különbség” – jegyezte meg a Fidesz-elnök, kiemelve: ők tudtak valamit, ami a mai magyar életből kiveszőben van. Tudtak hinni, nemcsak a gondviselésben és a jövőben, tudtak hinni abban is, hogy az ő akaratuk változtatni fog a világon. Hittek abban, hogy változtatni tudnak, akár a hatalmas Habsburg birodalom ellenében is.

Mint folytatta, az ember korszakos változásokat vihet végbe, ha hisz saját szabad akaratában. „Ezt pontosan tudják a régi rend hívei is, ezért tartják állandó golyózápor alatt kitartásunkat, önbecsülésünket és önbizalmunkat. Ők tudják, (...) ha hiszünk magunkban, meg fogjuk változtatni Magyarországot. Ezért hintik közénk a lemondás, a beletörődés, az apátia és a kishitűség magvait” – mondta.

Hinni ma is a legtöbb – szögezte le Orbán Viktor, rámutatva: éppen erre van szükségünk, hogy véghezvigyük azt a változást, amitől ellenfeleink ma úgy reszketnek, mint egykor a helytartótanács tagjai reszketni méltóztattak. A Fidesz elnöke rámutatott: a hitért meg kell küzdeni, mégpedig elsősorban saját magunkkal.

„Az a világ, ami a XX. században véghez jött, mára összeomlott. (...) Egy világméretű változás zajlik, egy új világ van újjászületőben, ahogy a XIX. században is volt. A világ hétmérföldes léptekkel új irányba indult, mi azonban vakvágányon állomásozunk. Az elmúlt hét év sikerek helyett kudarcokat, lemaradást, a lehetőség elsorvadását hozták Magyarországon” – figyelmeztetett Orbán Viktor, hozzáfűzve: a mai szocialista Magyarország a szerencsétlenség országa lett, mint a rendszerváltozás előtt volt: a gyarapodás szűk csoportok kiváltsága, egyre több az igazságtalanság, égbekiáltóak a társadalmi különbségek, az érdem szerepe csekély, a hatalmon lévők pedig egyre dölyfösebbek és erőszakosabbak.

Ide juttatta az országot a szocialista restaurációs kísérlet – jegyezte meg a Fidesz-elnök –, eljött az ideje, hogy kimondjuk: az elmúlt hét esztendő nem része a rendszerváltásnak. Az elmúlt hét esztendő hiábavaló, értelmetlen próbálkozás volt arra, hogy visszaforgassák az idő kerekét.

Orbán Viktor aláhúzta: Magyarország jelenlegi válsága politikai válság, melyet éppen a szocialista restaurációs kísérlet okozott. Mint fogalmazott, a mi bajaink oka az, hogy egy olyan politikai klán uralja az országot, amelyik a régi szocialista rend történelmi és végérvényes bukásába nem bírt beletörődni.

„Az emberek megfélemlítése, az igazságszolgáltatás szétzilálása, külföldi érdekek kiszolgálása, hazugságok, munka helyett hitel és segély – ezek a módszerek vitték csődbe az országot a rendszerváltás előtt, és ezek vitték csődbe most is” – mutatott rá a Fidesz elnöke. Hozzátette: a rendszerváltás csak lebontani tudta a régi világot, újat azonban nem tudott teremteni helyette, Magyarország újjászületése elmaradt.

„A helyzet súlyosabb mint a húsz évben valaha volt. Az ország csődbe jutott, külföldi hitelek tartják lélegeztetőkészüléken, a költségvetés romokban hever, újabb és újabb megszorító csomagok zúdulnak a nyakunkba, a gyárak bezárnak, a munkásokat elbocsátják, a tőzsdék inognak” – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, aki szerint már nem lehet tovább halogatni a teljes megújulást. Mint folytatta, most már Magyarországnak nem válságkezelő csomagokra, hanem telje megújulásra van szüksége. „Meg kell újulnunk az elmúlt hét év kudarcai után, de meg kell újulnunk az elmúlt húsz évhez képest is. Képesek vagyunk rá, mert tudjuk, amibe belekezd az ember, azt végig kell csinálni” – fogalmazott. Mint mondta, célt fogunk érni, mert a holnap szabadjai akarunk lenni, és azt akarjuk, hogy gyermekeink és unokáink is a holnap szabadjai legyenek, nem a tegnap rabjai.

„Be fogjuk bizonyítani: ha mindegyikünk hisz a változtatásban, akkor nincs válság, amit le ne győzhetnénk, nincs változtatás, amit véghez ne tudnánk vinni, akkor képesek leszünk változtatni sorsunk menetén. 1848-ban volt hite és bátorsága a magyaroknak, hogy visszaköveteljék a saját hazájukat. A miénk egy nagyra hivatott nemzet, amelynek mindig volt és mindig lesz jövője. Nekünk senkivel szemben sem kell meghunyászkodnunk. Mi mindig visszaszereztünk a hazánkat, ha kellett a legnagyobbaktól is” – jegyezte meg a Fidesz elnöke, rámutatva: ma is ezt kell tennünk. Mint mondta, vissza kell követelni a hazánkat a régi világ képviselőitől, a reménytelenség szánalmas embereitől, akik az elmúlt hét esztendőben tönkretették az országot, azoktól, akik vissza akarták forgatni az idő kerekét.

„Itt az ideje, hogy Magyarország azoké legyen, akik dolgoztak, küzdöttek, és áldozatokat hoztak érte. Azoké, akik szeretik ezt az országot, a népét, a nyelvét, a földjét, a levegőjét, a múltját, a jelenét és a jövőjét. Azoké, akik akkor is szeretik, amikor nem könnyű szeretni. Azoké legyen, akik akkor is maradnak, amikor nem könnyű maradni. Azoké, akik akkor is kitartanak mellette, amikor nem tudja meghálálni. Azoké, akik nagynak látják, akkor is, mikor kicsi. Azoké, akik hisznek benne. Itt az ideje, hogy azoké legyen, akik felépítették romjaiból. Azoké, akik megszabadították a régi rendszertől, akik talpra állították a rendszerváltoztatást követően. Azoké legyen, akik itt akarják leélni az életüket, akik itt akarnak tanulni, dolgozni, családot alapítani, és itt akarnak boldog, sikeres életet élni. Itt az ideje, hogy Magyarország végre az övék legyen” – szögezte le Orbán Viktor.

A Fidesz elnöke szerint a sorsfordító változás, a nagy megújulás előtt ez az utolsó március 15-énk. Magyarázatképpen hozzátette: a jövőt a mában kell megnyerni. Csak úgy lehet győzelemre vinni, ha már ma mindent megteszünk a győzelemért  – jegyezte meg Orbán Viktor, kiemelve: minél tovább húzza a régi hatalom, annál nagyobbat buknak, mikor eljön az igazság pillanata. „Márpedig el fog jönni, ahogy eddig mindig eljött a történelemben” –jegyezte meg.

„És akkor eljön a napja annak is, hogy a változást akaró nemzedékek, a holnap szabadjai új irányba fordítsák Magyarországot, és megindítsuk a jövőbe, ahová erős és megbecsült országként fog megérkezni” – zárta ünnepi beszédét Orbán Viktor.

„Forradalmat kell csinálni”

„Tanulnunk kell a hibákból, és forradalmat kell csinálni” – jelentette ki Kósa Lajos Debrecen főterén, a Református Nagytemplom előtt rendezett, március 15-i ünnepségen, hozzátéve, nem fegyverrel akar senki az alkotmányos rend ellen fellépni. A rend, a tisztesség, a becsület forradalmát kell újra kivívni, mert erkölcsi, morális megújulás nélkül nincs más Magyarország. Ahhoz, hogy Magyarország újra a szolidaritás földje legyen, újrakezdésre, új kormányra van szükség – mondta Debrecen polgármestere.

„Semmi nem fáj a becsületes ember szívének annyira, mint az, hogy a drága idő elpazaroltatik a veszély elhárítására” – idézte Kossuth Lajos szavait az Fidesz alelnöke, párhuzamot vonva a mai helyzettel. Kósa tragikomikusnak nevezte, hogy míg 1848-ban és 1956-ban „a népek elismerését vívtuk ki”, most, 19 évvel a rendszerváltás után „rajtunk röhög az egész világ”. Hol tévesztettük el az utat, hol a hiba? – tette fel a kérdést a szónok, majd válaszolt is: „A baj, hogy nem létezik sikeres, szabad, demokratikus Magyarország morál és erkölcs nélkül”.

Kósa Lajos szerint ma Magyarországon ezekről nem lehet beszélni, „tökéletesen következmények nélküli ország lettünk”. A fideszes politikus élesen bírálta Gyurcsány Ferencet és kormányát, amely – mint mondta – „nem demokratikus, mert fél”. „Az országot nem az fenyegeti, ha az ellenzéknek nincs programja (bár van), az országot az fenyegeti, ha a kormánynak nincs programja” – fogalmazott Kósa Lajos. Szerinte ma már nem elég néhány százalék adókulcsot „ide-oda taszigálni”, olyan mély válságban van az ország, hogy újra kell gondolni az alkotmányt, a demokráciát, a választást, a gazdaságpolitikát. Ha jól működne az alkotmány, régen elkergették volna a miniszterelnököt és kormányát, nem az utcán, a parlamentben – tette hozzá. Nincs több eltékozolni való idő – jelentette ki Kósa Lajos, aki szerint az újrakezdés új kormánnyal lehetséges, s ehhez – mint mondta – mindenkire, a baloldali emberekre is szükség van.