Az adat értelmezését némiképp nehezíti, hogy Központi Statisztikai Hivatal háromféle számot is közöl: a nyers adatot, a naptári hatással szűrtet, illetve a naptári és szezonális hatással igazított adatot. Éves indexnél talán leginkább a középső lehet mérvadó, esetünkben most ez a legrosszabb. Ugyanakkor a másik két mutató is azt jelzi, hogy éves alapon recesszióban van a gazdaság.

A magyar gazdaság vesszőfutásának több oka van. 2006 második felétől az erőteljes és nem növekedésbarát kiigazítás állította le a növekedést, és amikor végre magához tért volna, a globális gazdasági válság csapott oda az eladósodott, sérülékeny Magyarországnak. Mindez három oldalról is hat: egyrészt a külső (deviza) források elapadása finanszírozási problémákat okoz a magánszektornak, másrészt a külső kereslet drasztikusan csökken az exporttermékeink iránt, harmadrészt az államháztartásnak tovább kell mérsékelni a finanszírozási igényét, ami újabb kiigazítási lépéseket tett szükségessé.

Ráadásul úgy tűnik, a gazdaság sérülékenysége miatt akár további intézkedésekre is sor kerülhet. A mostani GDP-adat például megerősíti a gyanút, hogy az idei költségvetési deficitterv teljesülését még a korábban feltételezettnél is nagyobb kockázatok övezik.

A 2,1 százalékos csökkenési ütem egyben azt is jelenti, mintegy 20 éve nem teljesített ilyen rosszul (a növekedési ütemet tekintve) a magyar gazdaság. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint az optimista forgatókönyv megvalósulása esetén lehet az idén 3,5 százalékos visszaeséssel számolni, míg a pesszimistább változatban 4-5 százalékkal is csökkenhet a GDP.
A kilábalás egyelőre nem látszik: Török Zoltán szerint az idei jelentős visszaesés után 2010-ben is csak azzal számolhatunk, hogy az esés megszűnik, de a növekedési ütem 0 százalékos lehet. Ezen egy dolog segítene, a recept jól ismert, sokszor elhangzott már: jelentős adócsökkentésre lenne szükség, amit a kiadások érdemi visszaszorításával kellene fedezni, ennek politikai árát azonban úgy tűnik a kormány nem akarja vállalni. Török Zoltán szerint a mostani adócsomag inkább adóátrendezésnek, mintsem reformnak tekinthető, így nem várható tőle jelentős előrelépés.
A kormánynak ugyanakkor abból a szempontból is figyelembe kell vennie a mostani KSH-adatot, hogy aligha fenntartható a költségvetési makrópálya a recesszió idei, eddig kalkulált mértékével, annak érdekében, hogy később ne kelljen újratervezni a számokat, indokolt lenne a 4-5 százalékos visszaesési várakozást figyelembe venni.

Hasonlóan látja a helyzetet Német Dávid, az ING Bank Zrt. makroelemzője, aki szerint a GDP alakulása jóval rosszabb az elemzők várakozásánál, ezért elképzelhető, hogy 3 százalékkal vagy még ennél is jobban visszaesik a gazdaság 2009-ben. Elmondta: a GDP-vel szemben az infláció az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult. Német Dávid szerint a fő kérdés most az, hogy a kiszivárgott tervezett kormányzati intézkedésekből mi valósul meg például az áfa és a jövedéki adók emeléséből. Az elemző úgy vélte, ha az adókat emelik, akkor az idén 3 százalék felett lehet az éves átlagos infláció, elérheti a 3,4 százalékot is. Ebben az esetben azonban szűkülni fog a nemzeti bank mozgástere a jegybanki alapkamat-csökkentést illetően. Hozzátette: az adatok alapján februárban a jegybanknak szüneteltetnie kellene a kamatcsökkentést, s legalább addig kellene várnia, míg az euró árfolyama 290 forint körül megnyugszik, s nem hullámzik annyira az árfolyam, mint az elmúlt napokban. Az elemző úgy vélte, 2010-ben akár 4 százalék felett is lehet az infláció.