Novák Katalin sajtótájékoztatóján példaként említette, hogy a csecsemőhalandóság még sosem volt ilyen alacsony, húsz éve nem volt ilyen magas a gyermekvállalási kedv a családok körében és bár még mindig fogy a népesség, de már kisebb mértékben, mint korábban. Úgy fogalmazott: bízik abban, hogy a számadatok azt jelentik, hogy Magyarországon bizakodóbbak, optimistábbak, derűlátóbbak az emberek, jobban mernek tervezni, jobban bíznak a jövőjükben. 

Novák Katalin ismertette: a termékenységi mutatók, a születések, a házasságkötések száma pozitív adatokat mutat, míg a halálozások és a terhességmegszakítások száma csökkent.

Kisebb mértékben fogy a népesség

A természetes fogyás alakulásáról az államtitkár elmondta: 16 százalékkal csökkent a természetes fogyás 2016-ban. Hozzátette: 35 éve többen halnak meg Magyarországon mint ahányan születnek, és bár még mindig nem mondhatjuk azt, hogy már gyarapodó és fiatalodó a nemzetünk, mert még mindig fogy a népesség, de már kisebb mértékben. 

A csecsemőhalandóság a mindenkor mért legalacsonyabb értéket mutatta. 

Pozitívnak nevezte, hogy a házasságkötések növekedési dinamikája nem változott: 2010-hez képest közel másfélszeres emelkedés volt, amit az államtitkár 20 éves csúcsnak nevezett. Múlt évben 51 800 házasságkötés történt, eközben ugyancsak 2010-hez képest 2016-ban 18 százalékkal kevesebb válás volt – tette hozzá. 

Novák Katalin közlése szerint régóta nem volt ilyen alacsony a terhességmegszakítások száma, amely az elmúlt években összesítése alapján 75 százalékos csökkenést mutat. Tavaly 30 ezer 400 ilyen beavatkozás történt, amellyel kapcsolatban azt mondta: jó lenne, ha ez a szám tovább tudna csökkenni.

Kiemelkedően magas a gyermekvállalási kedv

Hangsúlyozta: húsz éve nem volt ilyen magas a gyermekvállalási kedv, 100 családban átlagosan 149 gyerek születik, ez a mutató is 20 százalékot meghaladó emelkedést mutat 2011-hez képest. 

Külön kitért arra is, hogy 2016-ban hosszú idő után csökkent a házasságon kívüli születések száma, ami értékelése szerint egy tendencia megfordulását is jelentheti. Megemlítette azt is, hogy az adatok azt mutatják: a 30 alatti fiatalok gyermekvállalási kedve megnőtt, de azok is mernek igent mondani a gyermekvállalásra, akik 35-44 év közöttiek, és az úgynevezett Ratkó-unokák generációjához tartoznak. 

A házasságkötések számáról szólva azt hangsúlyozta: 77 százalékban első házasságról van szó és a legnagyobb növekedés a 25. évüket be nem töltöttek esetében figyelhető meg. 

A családtámogatási rendszerről szólva azt hangsúlyozta: amíg 2010-ben nem érte el ez az összeg az 1000 milliárd forintot, addig az idei költségvetésben 1741 milliárd forint biztosítottak erre a célra.

Kiterjesztik az anyasági támogatásra jogosultak körét

Novák Katalin sajtótájékoztatóján arról is beszélt: kiterjesztik az anyasági támogatásra jogosultak körét, a juttatást 2018 januárjától azok is megkaphatják, akiknek a gyermeke külföldön születik meg. Hangsúlyozta: legyenek akár határon túli magyar állampolgárok, vagy ideiglenesen külföldön tartózkodók, az egyszeri, 64.125 forintra ők is jogosulttá válnak, amennyiben gyermeküket a magyar rend szerint anyakönyveztetik. 

Az államtitkár szerint ezzel szeretnék a „magyar-magyar köldökzsinórt tovább erősíteni” és azoknak is támogatást adni, akik éppen külföldön vállalnak gyermeket. 

Az MTI kérdésére elmondta: a részletszabályokat ezt követően fogják kidolgozni, de szeretnék az adminisztratív terheket a legalacsonyabbra szorítani; az igénylések benyújtásához várhatóan a konzulátusok fognak tudni segítséget nyújtani.