Nyitrai Zsolt a – Túrós Andrással, a szövetség elnökével közösen tartott – sajtótájékoztatón bejelentette, a kormány még ebben az évben stratégiai megállapodást köt a több mint huszonöt éves civil szervezettel. Hozzátette: még ebben az évben tájékoztató kiadványt juttat el a kormány a polgárőrökhöz, ebben a közösen elért eredményeket veszik számba.

Túrós András kiemelte: a szervezet 2012 óta – amikor hatályba lépett a polgárőrségről szóló törvény – fejlődik a leglátványosabban, szakmai munkájában és jogi környezetében is megújult.

Felidézte: a törvény értelmében a polgárőrség monopolhelyzetbe került a közterületi bűnmegelőzésben, a köztestületté minősítése pedig megfelelő rangot adott az irányító tevékenységéhez.

Túrós András elmondta azt is, a költségvetési törvény 1 milliárd 50 millió forint működési támogatást biztosít a polgárőrségnek, ebből 700 millió forintot a megyei szövetségek közvetlenül megkapnak, a további 250-300 millió forintot pedig közvetetten, jutalmak, oktatási költségek biztosításával adják tovább a megyei szövetségeknek.

Hozzátette: az utóbbi három évben a polgárőr-egyesületek 570 új terepjáróhoz jutottak a kormányzati pályázatokon, a rendőrség 1200 kerékpárt és 100 segédmotoros kerékpárt adományozott nekik, és kaptak 32 ezer láthatósági mellényt.

Magyarország a béke szigete

„Az ország védelmi rendszere jól működik, a rendszerváltozás óta soha nem volt ilyen kiegyensúlyozott a közbiztonság, mint napjainkban” – jelentette ki, hozzátéve, Magyarország „a béke szigete”, ebben pedig a polgárőrségnek is szerepe van.

A polgárőrök 2016-ban 9 millió szolgálati órát teljesítettek, egy polgárőr átlagosan 150-160-at évente. A látható közterületi polgárőrszolgálat javítja a lakosok biztonságérzetét, jelentős bűnmegelőző hatása van, ezért céljuk, hogy 2018-tól már 10 millió szolgálati órát teljesítsenek a polgárőrök.

A szövetség elnöke a polgárőrség kiemelt programjai közül megemlítette a 300x100 programot, amelynek keretében 300 településen szerveztek bűnmegelőzési programot a rendőrséggel és az önkormányzattal összefogva. Ennek eredményeként 20-30 százalékkal csökkent a jogsértések száma, így a programot folytatják, akárcsak a nagyvárosok biztonságát javító és a határvédelmi programot is.

A polgárőrség részt vesz a migráció kezelésében

Túrós András jelezte: tavaly megalakult a polgárőrség határvédelmi tagozata, 55 egyesülettel és 1200 polgárőrrel, felkészültek arra, hogy ha szükség van rájuk, folyamatosan részt vegyenek a migráció kezelésében. A lovas tagozat 800 lóval, 900 lovassal a külterületek ellenőrzésében, az alföldi tanyák és az országhatár védelmében vesz részt.

Jelenleg 2074 polgárőr-egyesület működik, 61 437 taggal. Tavaly ötezerrel nőtt a polgárőrök száma. 2015-től lehetőség van ifjú polgárőrök belépésére is, ma már 1100 14-18 éves tagja a szervezetnek.

Túrós András elmondta azt is, az OPSZ kapcsolatban áll a kárpátaljai magyarlakta települések polgárőrszervezeteivel is, létrehozták a Kárpát-medencei polgárőrfórumot, amelyhez várhatóan erdélyi települések is csatlakoznak a hét végén.

Kitért arra is, hogy újraindítják a lakásbetörések és gépkocsilopások megelőzése érdekében a „szomszédok egymásért” mozgalmat, és azokban az iskolákban, ahol rendészeti fakultáció folyik, ifjúpolgárőr-centrumokat akarnak létrehozni.

Nyitrai Zsolt kérdésre válaszolva elmondta: a kormányzat szerint igenis szükség van a határkerítésre, amely Európa többi országának is védelmet nyújt, ezért kérték, hogy az Európai Unió térítse meg a kerítés építési költségének felét. A politikus jelezte: biztos abban, hogy a migráció kérdésköre a következő év április-májusáig, az országgyűlési választásokig napirenden lesz.