Pintér Sándor belügyminiszter (b), Papp Károly országos rendőrfőkapitány (b3) és Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (b2) a kibővített tompai tranzitzónában 2017. április 6-án. (Fotó: Ujvári Sándor – MTI)

Pintér Sándor a kibővített tompai tranzitzónában tett látogatását követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy uniós elvárás a schengeni külső határ védelme. Meg kell akadályozni, hogy bárki illegálisan átlépje a zöldhatárt – tette hozzá.

Péntektől szigorodik az ellenőrzés

A miniszter kiemelte, hogy péntektől szigorodik az ellenőrzés az átkelőkön is, a tagállamok és a harmadik országok polgárai is csak ellenőrzést követően léphetnek majd át a határon.

Pintér Sándor kifejtette, Magyarország elképzelése az, hogy az országba a határátkelőhelyeket megkerülve érkezőket a tranzitzónákban ellenőrizzék. Az érintettek a Röszkén és Tompán kialakított, 250-250 férőhelyesre bővített létesítményekben adhatják be menedékkérelmüket, és ott várhatják meg azok jogerős elbírálását. Addig kulturált környezetben helyezik el őket, és megfelelő ellátást biztosítanak számukra.

A tranzitzónákban senki nincs őrizetben, mindenki szabad elhatározásából tartózkodik ott, és aki nem várja meg az eljárás végét, az szabadon távozhat Szerbia irányába – mondta a belügyminiszter, hozzátéve: a kísérő nélkül érkező gyermekkorúakat automatikusan az ország belsejében helyezik el, a magyar gyermekvédelmi rendszerbe kerülnek.

Biztonságos tranzitország-e Szerbia?

Egy kérdésre válaszolva Pintér Sándor kitért arra, valamennyi EU-tag elfogadja, hogy Szerbia biztonságos származási ország, arról azonban nincs közös álláspont, biztonságos tranzitország-e. Magyarország elvi alapon döntött erről, valamennyi uniós tagot és tagjelöltet biztonságos országnak tekint. A nemzetközi jogszabályok alapján a menedékkérőnek a legközelebbi biztonságos országban kell benyújtania kérelmét, a magyar hatóságok pedig minden kérelmező esetében egyedileg vizsgálják meg, hogy üldöztetésnek van-e kitéve.

Tavaly mintegy kilencszáz ember kérelmét bírálták el a tranzitzónában, tizedük választotta azt, hogy önként visszatért Szerbiába. Idén eddig már nyolcvannál többen kaptak nemzetközi védelmet – tudatta a miniszter.

Szintén kérdésre válaszolva a belügyi tárca vezetője közölte, a magyar hatóságoknak kiváló a viszonyuk a román társzervekkel, akik minden illegálisan érkezőt visszafogadnak, ez Szerbiáról nem mondható el. A magyar kormány tisztában van azzal, hogy Szerbia nehéz helyzetben van, a becslések szerint 7-10 ezer ember tartózkodik illegálisan a szomszédos országban. Magyarország így tudomásul veszi, hogy jelenleg Szerbia nem tudja visszafogadni az onnan érkezőket – mondta.

Pintér Sándor szólt arról, a macedón határon magyar rendőrök segítik szerb kollégáik munkáját, a magyar-szerb határ térségében pedig közös járőrszolgálat működik.

Arra a felvetésre, amely szerint migránsokat bántalmazhattak a magyar határnál, a miniszter kijelentette, minden egyes panaszt a rendőrségtől független ügyészség vizsgál ki. Egyetlen esetben bizonyosodott be, hogy valódi volt a bejelentés, az érintett rendőrt azonnali hatállyal elbocsátották.

A magyar rendőrök felkészültek

Pintér Sándor közölte, az unió határvédelmi ügynöksége, a Frontex vizsgálata is megállapította, a magyar rendőrök kulturáltan intézkednek, felkészülten végzik munkájukat. Azonos következtetésre jutottak a visegrádi országokból, valamint Ausztriából érkező, a magyar-szerb határon szolgálatot tejesítő rendőri egységek is.

Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója elmondta, az a nyolc, kísérő nélküli kiskorú, akinek tranzitzónába szállítását ideiglenes intézkedésként a strasbourgi bíróság megtiltotta, 18 év körüli fiatal. A szakember leszögezte, fel sem merült, hogy a tranzitzónában helyezzék el őket; jelenleg már csak hatuk esetében folyik menekültügyi eljárás, ketten ugyanis elhagyták az országot.