Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának politikai államtitkára, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Nem vállalható semmilyen jóérzésű ember számára, ami a vészkorszakban történt Magyarországon, el kell utasítani az akkori eszméket, és fontos, hogy legyen helye a teljes szembefordulásnak ezekkel az eszmékkel, amit az alaptörvény lehetővé is tesz – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Vácon.

Miközben a magyar és az egyetemes történelem egyik legszörnyűbb pontjára emlékeznek, a szomszédos óvodából gyermekek vidám hangját hallani – mondta a kereszténydemokrata politikus. Mindig véget ért az olyan korszak, amikor „az emberi gonoszság diadalt ült az emberi jóság felett", de rengeteg áldozatot szedett – mondta. Hozzátette: azonban amikor a szörnyű időre emlékezünk, a gyermekek hangja is mutatja, hogy az élet mindig diadalmaskodik, és a legszörnyűbb körülmények között is megjelenhet az emberség.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke hangsúlyozta: fontos a megemlékezés, emlékezni kell az ősökre és arra a történelemre, amely meghatározza a mai napig a magyarországi zsidóság sorsát. Az emlékezés, emlékeztetés azonban kevés, építkezni is kell, közösségeket kell építeni – jelentette ki.

Hozzáfűzte: nem könnyű a helyzet, mert sok vidéki városban szinte alig van a fiatal, így majd az idő dönti el, mi történik ezekekkel a közösségekkel.

Megjegyezte: az infrastruktúra fejlesztése is lényeges, ezért támogatják a helyi zsinagóga felújítását.

Heisler András kitért arra: az egész ország érdeke a magyarországi zsidó közösség megmaradása, mert a zsidók és nem zsidók együttélése rengeteg értéket hozott, és ezeket az értékeket közösen kell megőrizni. Azt mondta, a rászorulókat önzetlenül segítő embermentőket kell példaképül választani, és nem olyan politikusokat, kormányzókat, akiknek a szerepe rendkívül „sokszínűen megítélhető".

Feldmájer Péter, a Mazsihisz korábbi elnöke beszédében úgy fogalmazott: „azt a földi poklot", amelyet megteremtettek Magyarországon a harmincas-negyvenes években, a rosszindulat hozta létre, amely „az emberek lelkében kifakadt", és nem volt, aki azt visszafojtsa.

„Azért vagyunk emberek, civilizált lények, hogy elfojtsuk a rosszindulatunkat, és a jó kerekedjen felül" – hangoztatta. Úgy látja, ha a társadalom engedi, hogy a rosszindulat kerekedjen felül, akkor előjön a gyűlölet, a harag, a megvetés, és „akkor nincs más, mint a halál és a pusztulás".

A váci zsidó hitközség, a város képviselő-testülete és a Duna-Ipoly-Galga Holokausztkutató-Oktatási Központ által rendezett eseményen Fördős Attila (Fidesz-KDNP) polgármester arról beszélt, hogy a vészkorszak idején a városban embereket zártak össze, a zsinagóga környékén szörnyűségek történtek.

Úgy vélte, az emlékezéskor fontos a történtek, a fájdalom átérzése, és a keresztény emberek felelőssége, hogy ezt a szenvedést átéreztessék a környezetükkel is. Az értelmiség feladata pedig az, hogy a ma már feldolgozott ismeretanyagot azoknak is közvetítsék, akik ezzel kevésbé akarnak foglalkozni – mondta.

Hozzátette: a megfelelő információ és az átérzés biztosíthatja, hogy a történelemben ne forduljon elő ilyen többé.

Fördős Attila kiemelte: egy olyan városban, ahol meghatározó szerepe volt a zsidóságnak, ezt a közösséget lehetőség szerint helyre kell állítani, és ehhez együttműködésre van szükség az állam, a zsidóság, az önkormányzat és a civil szervezetek között.

Turai János, a váci hitközség elnöke beszédében a hitközség életét bemutatva közölte: a kormány és a város jelentős támogatásával felújíthatták a helyi temetőt, majd oktatóközpontot hoztak létre, amely ma 22 iskolával működik együtt. Segítik a holokauszt-túlélőket is, rendezvényeket, koncerteket szerveznek, együttműködésük a történelmi egyházakkal példaértékű – mondta. Hozzátette: évente egyszer gyermekeket fogadnak a zsinagógában.