Bámulatosan teljesített az első félévben a lengyel gazdaság: a recesszió sújtotta EU-ban egyedüliként növekedett; a lengyel GDP az első negyedévben 1,7, a másodikban 1,4 százalékkal bővült éves összevetésben. Utóbbi időszak legtöbb részadata imponáló: a nettó export bővült, az építőipar teljesítménye 4,5, a magánfogyasztás 1,9 százalékkal nőtt. A prognózisok szerint a lengyel gazdaság a válság ellenére nem süllyed recesszióba, az év egészében 1 százalék körüli ütemben gyarapszik a tavalyi 4,9 százalékos növekedés után.

A lengyel „csoda” titka a nagy és viszonylag zárt gazdaság. Míg például Magyarország és Szlovákia esetében a GDP mintegy 75-80 százaléka a kivitelből származik (vagyis magyar és szlovák üzemek termékeit külföldiek vásárolják meg), addig Lengyelország esetében ez az arány mindössze 40 százalékos. Vagyis a reálgazdasági válság nyomán szinte megszűnő nyugat-európai kereslet arányaiban fele annyira érintette Lengyelországot, mint hazánkat.

A több mint 38,1 milliós állam belső piaca ráadásul élénkült, és az év első felében kompenzálta a kivitel csökkenését. Bár hitelhez jutni ott is nehéz, a válság ott is növelte a munkanélküliséget és csökkentette sokak reálkeresetét, a magánfogyasztás mégis nőtt a kormány jól irányzott és időzített szja-csökkentése nyomán. Idén ugyanis a korábbi háromkulcsos (19,30,40 százalékos) adórendszert egyszerűbb kétkulcsos (18, 32 százalékos) váltotta, ráadásul a legalacsonyabb kulccsal adózó jövedelem most a tavalyi duplája, 85 528 zloty, azaz mintegy 5,2 millió (!) forint.