Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencében a külhoni magyar közösségek közül a legjobb helyzetben jelenleg a vajdasági magyarság van, az utóbbi 25 évben itt történt a legtöbb pozitív változás. A vajdasági magyarság nagyon fontos összekötő kapocs lett Magyarország és Szerbia között – hangsúlyozta Potápi Árpád János.

Emlékeztetett arra, hogy hét éve fogadta el a magyar parlament az egyszerűsített honosításról szóló törvényt, a cél pedig az volt, hogy 2018-ra egymillió külhoni magyar állampolgár legyen. 2017 májusig ez a szám elérte a 950 ezret, ebből 835 ezren már le is tették az állampolgársági esküt.

Évről évre növekszik a külhoni magyarságnak szánt támogatások mértéke – húzta alá az államtitkár, majd úgy folytatta: a Vajdaságnak a tavalyi esztendőben közel 2,5 milliárd forint jutott, ebből egyebek mellett a Magyar Nemzeti Tanács ösztöndíjprogramját, a magyar hallgatóknak otthont adó Európa Kollégiumot, valamint az ifjúsági közösségeket támogatták. Ezenfelül a magyar kormány támogatta a doroszlói zarándokhely kiépítését, a szabadkai Magyar Ház új épületének megvásárlását, a szabadkai Szent Teréz-székesegyház felújítását, a falu- és tanyagondnoki rendszert, valamint a Pannon Médiaház létrehozását.

Potápi Árpád János kitért az óvodafejlesztési programra, amelynek az a célja, hogy minden magyar gyerek magyar bölcsődébe és óvodába járjon. Integrált oktatási központokat hoznának létre, ahol a bölcsődétől az érettségiig egy intézményben tanulhatnának a diákok. A vajdasági óvodafejlesztési program keretében hat óvodai szórványközpontot alakítanak ki és támogatnak.

A nemzetpolitikai államtitkár a vajdasági gazdaságfejlesztési program jelentőségéről is beszélt, és felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatal vállalkozók támogatása egyebek mellett azért fontos, hogy nőjön a magyar munkavállalókat alkalmazó vállalatok száma, és nőjön a magyarság kezében összpontosuló vagyon, így pedig elősegítsék a szülőföldön való boldogulást.