Németh Zsolt elmondta, az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos strasbourgi vita után elfogadott határozat alapján szükségesnek látja, hogy javuljanak az államnyelv oktatásának feltételei, de nem tartja indokoltnak átalakítani és kétnyelvűvé tenni az oktatást az államnyelv tanításának érdekében. A tanács véleménye szerint a meglévő egynyelvű kisebbségi oktatási rendszer közepette kell javítani az államnyelv tanításának feltételein – mondta a politikus.

Elmondta, az Európa Tanács és a közép-európai országok is támogatják Ukrajnát az Oroszországgal kialakult konfliktusban területi integritásának megőrzése és szuverenitása gyakorlása érdekében, ugyanakkor értetlenül állnak azon kormányzati törekvések előtt, amelyek az oktatási törvénnyel destabilizálni kívánják a szomszédos országokkal és a területén élő nemzeti kisebbségekkel kialakított kapcsolatokat.

Az ET egyértelműen ellenzi, hogy Kijev növelje a szomszédos országok közötti feszültséget és azon az állásponton van, hogy a régió országainak együtt kell működniük annak érdekében, hogy az európai értékek gyökeret verjenek és megerősödjenek Ukrajnában.

Az elfogadott határozat továbbá elvárja, hogy Ukrajna hajtsa végre az elfogadott törvény módosítását a Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testületének, a Velencei Bizottság elvárásainak megfelelően. A magyar kezdeményezésre lefolytatott vita eredménye az is, hogy Petro Porosenko ukrán elnök szerdán elmondott strasbourgi beszédében nyitottnak mutatkozott a szabályozás felülvizsgálatára – húzta alá Németh Zsolt.

Hozzátette, Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára a szervezet minden kisebbségek védelmét szolgáló eszközét felajánlotta a kárpátaljai magyar oktatási rendszer védelmében.

Andres Herkel észt néppárti képviselő, a PACE jelentéstevője a vita során kijelentette, az új ukrán oktatási törvény nem teremt megfelelő egyensúlyt a nemzeti kisebbségek nyelve és az ország hivatalos nyelve között, a szabályozás ilyen formájában nagyban akadályozza a nemzeti kisebbségek anyanyelven történő tanítását.

Herkel aláhúzta, egy ország hivatalos nyelvének ismerete a társadalmi kohézió és az integráció egyik tényezője, amely indokolja, hogy az állam elősegítse nyelve tanulásának lehetőségét. A hivatalos nyelv oktatására irányuló intézkedéseknek ugyanakkor együtt kell járniuk a nemzeti kisebbségek nyelvének védelmével és tartózkodniuk kell mindenfajta megkülönböztetéstől.

A felsoroltak alapján és a békés együttélés megőrzésének céljából az ukrán hatóságoknak felül kell vizsgálniuk a kisebbségi nyelvhasználatot érintő oktatási törvényt, hogy különbségtétel nélkül rendelkezzen az „őshonos ukrrajnai nemzetiségek" és a „nemzeti kisebbségek" minden tagjára nézve.

A jelentéstevő végezetül arra szólította fel a szomszédos országokat, hogy mutassanak készséget arra, hogy követeléseiknek megfelelően ugyanolyan mértékű megállapodásokat kínáljanak az országukban élő ukrán nemzeti kisebbségi közösségeknek.