Az európai lakosság nagyobb része úgy véli, hogy a kontinensre érkező milliós migránsáradat növeli a terrortámadások kockázatát – állapította meg egy frissen közzétett közvélemény-kutatásában az amerikai Pew Research intézet. A megkérdezettek jelentős része a munkahelyét és a szociális juttatásokat is félti a bevándorlás miatt.

A felmérést tíz országban, köztük Magyarországon végezték el, ezek lakossága az uniós összlakosság mintegy 80 százalékát teszi ki. Több mint 11 ezer embert kérdeztek meg, a hibahatár 3,1-4,6 százalék.

A közép-európai idő szerint hétfőn éjjel nyilvánosságra hozott kutatási eredmények szerint 76 százalékkal Magyarországon a legnagyobb azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy a bevándorlással párhuzamosan nő terrorfenyegetettség is. Kiemelkedően magas (71 százalék) az így gondolkodó lengyelek aránya is.

Németországban, ahová a legtöbb menekült érkezett, a megkérdezettek 61 százaléka mondta azt, hogy összefüggés van a bevándorlás és a terrorizmus között. A tavaly novemberben terrortámadással sújtott Franciaországban a kutatásban részt vevők kevesebb mint fele (46 százaléka) véli növekvőnek a terrorveszélyt a bevándorlás miatt, míg 51 százalék szerint a kettő nem függ össze.

Paradox német válasz

A bevándorlás gazdasági hatásait kutató kérdésre a tíz ország közül hétben többségbe kerültek azok, akik tehernek tartják a menekültek befogadását, és úgy érzik, hogy ezáltal veszélybe kerülhet a munkahelyük és a szociális juttatásaik. Magyarországon 82, Lengyelországban 75, Görögországban 72, Olaszországban 65, Franciaországban 53 százaléknyian válaszoltak így. Ebben a kérdésben a Pew a német eredményt minősítette paradoxnak, hiszen annak ellenére, hogy a legtöbb bevándorló oda érkezik, a lakosság többsége – 59 százaléka – nem tart attól, hogy a migránsok elveszik a munkahelyüket vagy szociális járandóságukat.

A többség a sokszínűséget sem támogatja

A közvélemény-kutatásból az is kiderült: az említett országokban a lakosság többsége nem osztja azt a véleményt, hogy a társadalmi sokféleség növekedésének – vagyis újabb etnikai csoportok vagy nemzetiségek megjelenésének – kedvező hatása lenne. A legtöbben Svédországban mondták azt, hogy hazájukat jobb hellyé teszi a diverzifikáció, de arányuk ott is csak 36 százalék. Görögországban ugyanakkor 63, Olaszországban pedig 53 százaléknyi megkérdezett bizonyosnak mondta magát abban, hogy a sokféleség fokozódása rosszabbá teszi az életet hazájukban.