Erdő Péter arra emlékeztetett: a templom névadója Szent István király, az egyházmegye védőszentje  a Nagyboldogasszony, a székesfehérvári bazilikának pedig különleges szerepe volt a katolikus egyház és Magyarország életében is. Székesfehérváron temetkeztek a magyar királyok a középkorban és az ősi bazilikát Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték - tette hozzá.

Szentbeszédében Erdő Péter méltatta Szűz Máriát, hiszen Nagyboldogasszony ünnepén az ő mennybevételét ünnepli a katolikus egyház. Úgy fogalmazott: királynéja Ő minden szenteknek, „benne hitünk végső céljának beteljesedése jelenik meg”, majd azt kérte, adjuk meg a megbecsülést, a tiszteletet és a valódi elismerést az édesanyáknak.

Spányi Antal megyés püspök azt hangoztatta: Szent István országát és nemzetét Székesfehérváron bízta a Szűzanya oltalmába. Elmondta: 2014-ben a tetőszerkezet megroppanása veszélybe sodorta a Szent István király nevét viselő székesfehérvári bazilikát, ezért előbb a külső szerkezetet, majd 2018-tól a templombelsőt is megújították.

A Székesfehérvári Egyházmegye az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében azt írta: a mai megjelenésében barokk stílusú székesegyház belső felújítása során - Jeszeniczky Ildikó Munkácsy-díjas festő-restaurátor művész vezetésével - elkészült 2000 négyzetméter falkép tisztítása, konzerválása, esztétikai helyreállítása, valamint a főoltárképpel együtt 66 négyzetméter vászonkép, illetve az altemplomban 136 sírtábla restaurálása.

Emellett mintegy 1500 négyzetméter műmárvány és stukkó felületet, valamint a szószéket és minden fém berendezési tárgyat is helyreállítottak. Bodnár Gyula tárgyrestaurátor művész vezetésével az összes fából készült barokk szobor, az oltárképek keretei, sekrestyebútorok és más fa berendezési tárgyak is megújultak.

A munkák során 424 négyzetméter felületet aranyoztak be a szakemberek, csaknem 1,4 kilogramm arany felhasználásával – közölték.

Az orgonakarzat feletti, többször átfestett 19. századi, Szent Cecíliát ábrázoló festmény helyére a barokk dekoráció egységéhez illeszkedő új falkép készült a Magyar Képzőművészeti Egyetem emeritus rektora, Kőnig Frigyes Munkácsy Mihály-díjas festőművész tervei szerint.

A műtárgyak restaurálása mellett korszerű audio-vizuális rendszert telepítettek, valamint épületgépészeti és vagyonbiztonsági munkákat is végeztek - olvasható az egyházmegyei közleményben.