Bogárdi Szabó István az MRE saját bevételeiről elmondta, 2014 óta minden évben több a perselypénz és a hívek adományának összege, ez pedig az áldozathozatal, az adakozás készségének növekedését jelzi az egyházban.

A püspök ugyanakkor megjegyezte: a református egyház nehézségeiről beszélve még mindig „túl sokszor hivatkozunk a kommunizmusra, az egyházüldözésre”, azzal indokolva „tehetetlenségünket, szétszórtságunkat, kiüresedésünket. Eltelt huszonhét év, kellene már valami más indokot találni, ha nyomorúságaink okait keressük” – fogalmazott.

Kitért arra: egy a közelmúltban a posztkommunista országokban elvégzett kutatás és egy harminc évvel ezelőtti közvélemény-kutatás adatait összevetve az derül ki, hogy ma Magyarországon hat százalékkal nőtt azoknak a száma, akik fontosnak tartják a vallást. Ezt is figyelembe kell venni, amikor arról vitáznak, hogy előrébb jutottak-e, vagy hogy volt-e értelme iskolákat alapítani – tette hozzá.

Bogárdi Szabó István kitért az állam és az egyház közötti megállapodás módosítására. Mint mondta, az egyház ezen a téren elvégezte munkáját, tárgyaltak a kormány képviselőivel is, jelenleg pedig az Igazságügyi Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálja a tervezetet, amelyet reményei szerint még ebben az évben aláírnak.

A nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításáról szólva a püspök úgy fogalmazott: „a kormány tartotta a szavát és idén megtette, amit tavaly ősszel megígért”. Hozzátette: szerinte még a nem vallásos emberek sem bánták, hogy nagypéntek munkaszüneti nap lett. Ők hosszabban mentek szabadságra, a keresztény közösségek pedig szabadságot kaptak arra, hogy megemlékezzenek Jézus Krisztus kereszthaláláról.