Fülöp Attila kiemelte: Európa kimondottan hibás abban, hogy az elmúlt években olyan légüres teret teremtett a keletről nyugat felé igyekvő kultúrának, vallásnak, ahova az benyomulhat.

Az a szervezet ugyanis, amely megtartja kereszténynek és magyarnak az embereket, az pontosan az egyház – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy a magyar kormány a Kárpát-medencében három elv alapján nyújt támogatásokat.

Az épített örökség védelme és a közösségi célú programok mellett ma már a lelkészek és atyák helyben maradását segítő jövedelemkiegészítő támogatás is elérhető.

A magyar kormány határon túli politikájának segítői az egyházak és a civil szervezetek is – mondta Fülöp Attila.

Jelenleg Magyarországon 62 ezer bejegyzett civil szervezet létezik, ezek több mint fele aktív. Közösségteremtő tevékenységet folytatnak kulturális területen, a szabadidő és sport területén, illetve egészségügyi és szociális területen – közölte.

A magyarországi civil szervezetekkel párhuzamosan az elmúlt években arra is volt törekvés, hogy a külhonban élő, a Kárpát-medencében lévő civil szervezetek is minél több támogatáshoz juthassanak. A Nemzeti Együttműködési Alap pályázatain eddig csak konzorciumban részt vevő határon túli szervezetek a jövő évtől már önállóan is indulhatnak – mondta a politikus.


Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa kiemelte: a magyar állam jelenléte ma már nélkülözhetetlen Kárpátalján.

Emlékeztetett: a mai Kárpátalja területe már a magyar királyság idején is a legszegényebb részek közé tartozott.

A magyar állam támogatásával Kárpátalján mára olyan minőségű kisebbségoktatási rendszert sikerült kiépíteni, amely messze meghaladja az ukrán állam által működtetett rendszert – közölte a politikus.

Mint mondta: míg néhány éve a Felső-Tisza vidékén nyelvüket vesztő, halódó közösségekre találtak, addig ma már évről évre nő a magyar oktatási rendszerbe beiratkozottak száma.

Hihetetlenül megnőtt a magyar nyelv iránti érdeklődők száma is. A most lezárt tanévben 1235 ukrán gyermek tanult iskolai rendszerben magyarul, ezzel szemben a kormánybiztossági ágon ingyenesen elindított magyar nyelvet oktató programban több mint 10 ezer a nem magyar ajkúak száma – közölte Grezsa István.

A kulturális expanzió kapcsán megjegyezte, hogy januártól a Hagyományok Háza első külhoni szervezete Kárpátalján kezdte meg működését, novemberben pedig egy olyan háromnyelvű kiállítást nyitnak meg, amely a Honfoglalástól Trianonig mutatja majd be az adott terület történetét, és a jövőben, szintén magyar állami beavatkozással Beregszász legrégebbi épületét, a Bethlen – Rákóczi-kastélyt is sikerül régi formájában felújítani.

Mint mondta a teljes elszegényedés és kilátástalanság ellenére jól szervezett magyar politikai és civil szervezeti háló működik Kárpátalján. szolgálják.