A liberális közvélemény-formálók nem határolódnak el Gönczöl Katalin kriminológustól, annak ellenére sem, hogy amint az a Magyar Nemzet szerdai lapszámából kiderül, az emberijog-védő asszony – a 2006. őszi pesti rendőrterror hírhedt jelentésének értelmi szerzője – rendszerváltozás előtti kutatói tanulmányaiban lépten-nyomon a cigánybűnözéssel mint létező szakmai kategóriával foglalkozik.

Többek között Halmai Gábor alkotmányjogász, Tamás Gáspár Miklós és Horváth Aladár is elmulasztotta a lehetőséget, hogy kifejtse, miért kellene megbélyegeznie vagy helyeselnie Gönczöl hajdani – a maival szöges ellentétben álló – cigányügyi kriminalisztikai munkásságát. Történik mindez a szemforgató hozzáállás akkor, amikor elviselhetetlenné vált az élet az ország számos pontján, például a Tolna megyei Faddon.

A Magyar Nemzet riportjából kiderül, a település többségi lakossága saját tapasztalatai alapján okkal retteg a helyi oláh cigány kisebbség bűnöző elemeitől. Karácsony környékén három, veréssel súlyosbított rablás volt Faddon, ahol az idősek egyenesen halálfélelemben kénytelenek élni. Az önkormányzat sürgető kérése ellenére egyelőre nem állít fel önálló körzeti megbízotti csoportot a rendőrség a megye bűnügyileg egyik legfertőzöttebb településén.

A lap egy másik összeállításában arról olvashatnak, hogy a látványos felzárkóztatási programok ellenére az egész térségünkben eredménytelen a cigányság integrációja. Egyáltalán nem javult a helyzet sem Szlovákiában, sem Csehországban, sem pedig Bulgáriában, míg Románia egyenesen globalizálta a cigánykérdést.

Részletek a mai Magyar Nemzetben olvashatók.