A vizsgálóbizottság felállítását Haág Zalán, a KDNP helyi elnöke és közgyűlési frakcióvezetője kezdeményezte. A politikus elmondta, a Dél-Alföld legjelentősebb gazdasági bűnügye volt a Szeviép-ügy, melyben három embert ítélt el a bíróság. A nyomozás és a bírósági eljárás során azonban nem vizsgálták, milyen szerepe volt az ügyben a Szegedet vezető szocialista politikusoknak.
    
Az építőipari vállalkozás 17 milliárd forintnyi önkormányzati megbízást kapott, indokolt az ezzel kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatala - hangsúlyozta a politikus.
    
Botka László (MSZP) polgármester rágalomnak nevezte az önkormányzati vezetők érintettségének felvetését. Közölte, a szegedi önkormányzat valamennyi szerződése elérhető a város honlapján.
    
A javaslathoz Ménesi Imre (MSZP) nyújtott be módosító indítványt, mely szerint 2008 és 2010 között az önkormányzat és a Szeviép Zrt. között nem olt semmilyen szerződéses kapcsolat. Az 1-es villamosvonal felújításában a vállalkozás konzorciumi partnerként vett részt, a beruházás azonban nem fejeződött be határidőre, a bíróság pedig jogerősen 195 millió forint kötbért ítélt meg az önkormányzatnak. A Szeviép Zrt. konzorciumi partnerként részt vett a Napfényfürdő Aquapolis fürdőkomplexum kivitelezésében is, mely beruházója a város 80, és a Hunguest Hotels Zrt. 20 százalékos tulajdonában álló Ligetfürdő Kft. volt. Ezeket a szerződéseket a szocialista képviselő javaslatának megfelelően Farkas László (KDNP) vezette pénzügyi bizottság tekinti át.
    
Haág Zalán a szavazást követően újságíróknak elmondta, a közgyűlés törvénytelenül járt el, amikor az általa előterjesztőként befogadott módosító indítványról külön szavazott, az eredeti javaslatról pedig nem döntött. Kijelentette, a szocialista városvezetésnek takargatnivalója van a Szeviép-ügyben, ezért nem járult hozzá a vizsgálóbizottság felállításához.
    
A Szegedi Járásbíróság november 20-án a Szeviép Zrt. egykori vezetőit a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondta ki bűnösnek. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be.
    
Az ítélet szerint a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben, vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek. A több esetben likviditási problémákkal küzdő társaságok annak ellenére kaptak hitelt, hogy már a kölcsönadáskor jelentős összegű tartozást halmoztak fel a céggel szemben, és így a visszafizetésre sem volt reális esélyük.
    
A Szeviép Zrt. felszámolást 2010 augusztusában rendelte el a bíróság, az eljárás során 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.