Másfél éven belül 10 millió alá olvad a magyarországi népesség –írja a Figyelő eheti száma. Bár a születéskor várható élettartam folyamatosan nő, az egészségben eltöltött évek száma elmarad az uniós átlagtól.  Egyre nagyobb arányt képviselnek majd az idősek, így a fiatalokra több szempontból is nagyobb teher hárul. Kevesebben lesznek arra, hogy „eltartsák” az idősebb generációt, s még a munkaerőpiacon is versenyezniük kell velük.

Békés, Tolna, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága csökkent a legjobban 2001 óta, de a megyék többsége szintén kevesebb létszámmal szerepel a statisztikákban, mint 8 éve. Növekedni csak Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megye tudott. Budapest lakossága is csökkent, több mint 2,5 százalékkal; a fővárost 1,7 millióan lakják jelenleg.

A legnagyobb népsűrűségű Közép-Magyarországon 2008-ban az újszülöttek közel egyharmada látta meg a napvilágot, az ezer lakosra jutó élveszületés 10,5 fő volt. Az ezredfordulót követően a belföldi migráció nyertese Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl lett; a nemzetközi vándorlás leginkább a főváros és Pest megye népességét gyarapította.

A nők esetében a hosszabb várható élettartamot beárnyékolja, hogy huzamosabb betegeskedésre kell számítaniuk: 70 éves korukig másfélszer több beteg életév vár rájuk, mint az ugyanolyan korú férfiakra. A testtömeg index alapján a magyarok harmada számít túlsúlyosnak, dohányzás és alkoholfogyasztás területén pedig a legrosszabbak közé tartozunk Európában.

A vezető halálozási ok, a keringési problémák miatt évente átlagosan annyian halnak meg, mint Békéscsaba lakossága; míg a rákos megbetegedések miatt elhunytak száma feleennyi, mintegy 33 ezerre tehető. A legkedvezőbb helyzetben mindkét nem tagjai közül az egyetemi diplomával rendelkező nagyvárosiak vannak, ugyanis az iskolai végzettség és településméret növekedése egyaránt hosszabb várható élettartammal és rövidebb betegidőszakkal kapcsolható össze.