A mások mellett Angela Merkel német kancellár, Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter és gazdasági vezetők részvételével rendezett tanácskozás előtt tett nyilatkozatában Szijjártó Péter kiemelte, hogy a 30 potenciális beruházás révén szinte teljes egészében magas hozzáadott értéket képviselő, a digitális gazdaságot megjelenítő munkahelyek jöhetnek létre.

Aláhúzta: 2017 egyik fő kihívása az átállás az új típusú gazdaságra, és ebben a német vállalatok szerepe a legfontosabb, a kormány pedig minden lépést megtett, amely a német vállalatok megítélése szerint szükséges ahhoz, hogy Magyarország a „digitális korszakban" is sikeres és versenyképes legyen.

Mint mondta, a Die Welt fórumán arról beszél majd, hogy a kormány megtette a szükséges intézkedéseket, így bevezette az EU legalacsonyabb társasági adóját, a szociális hozzájárulási adó mértékét 27-ről 22 százalékra csökkentette és jövőre további 2 százalékponttal csökkenti, a munkaerő mobilitását és a kutatás-fejlesztést támogató adókedvezményeket léptetett életbe, és a beruházás-ösztönzési támogatások rendszerében már nemcsak a megteremtett munkahelyekre, hanem a technológiai fejlesztésekre is ad támogatást.

Hozzátette: a meghívás a tanácskozásra nyilvánvalóan „nagy dolog, és világosan mutatja, hogy a visegrádi országok, köztük Magyarország alkotja az európai gazdaság gerincét alkotó modern német gyáripar hátországát".

A németek 50 százalékkal többet kereskednek a visegrádi négyekkel (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), mint Franciaországgal, és nagyjából 50-55 százalékkal többet kereskednek a közép-európai országokkal, mint az Egyesült Államokkal, ami egyértelműen jelzi, hogy „a német gazdaság jövője szempontjából is rendkívül fontos, hogy a közép-európai gazdaságok jól teljesítsenek" – mutatott rá Szijjártó Péter.

Nem véletlen, hogy „egy irányba mutatnak a számok", így Németországban és Magyarországon egyszerre süllyedt 5 százalék alá a munkanélküliség, és egyszerre emelkedett történelmi csúcsra a foglalkoztatottság – tette hozzá a miniszter.

Kiemelte, hogy tavaly minden korábbinál nagyobb volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, az év végére elérte a 47 milliárd eurót, és a 6000 Magyarországon tevékenykedő német vállalkozás 300 ezer embernek ad munkát. Ez is mutatja, hogy Magyarország számára Németország „az egyik legfontosabb szövetséges" Európában politikai és gazdasági szempontból.

Azonban nem szabad eltagadni, hogy a két kormány között jelentős véleménykülönbség van egy nagyon fontos kérdésben, hiszen a magyar kormány úgy látja, hogy Európa megnövekedett terrorfenyegetettsége közvetlen összefüggésben áll az illegális migrációval, és ezt a nézetet „német kollegáink nem osztják" – mondta Szijjártó Péter.

Ugyanakkor két, szintén nagyon fontos, a kontinens jövőjét meghatározó kérdésben teljes az egyetértés, így Magyarország és Németország is azt képviseli, hogy Európa biztonságát a lehető leggyorsabban és leghatározottabban meg kell erősíteni, a közös európai hadsereg, a hadiipari  és a hírszerzési együttműködés szorosabbra fűzésével gondoskodni kell a terrorfenyegetettség visszaszorításáról. A gazdaságban pedig mindkét ország kiáll amellett, hogy Európa elveszített versenyképességét fegyelmezett, felelős költségvetési politikával ötvözött gazdasági növekedéssel kell visszaszerezni, nem pedig „mások pénzére, pláne nem a németek pénzére" építve – mondta a miniszter.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy 2017 nagy kihívása a digitális gazdaság mellett annak a „dogmának" a meghaladása, hogy „vagy fizetéseket emelünk vagy a versenyképességet javítjuk".

„Igenis be fogjuk bizonyítani, hogy lehet egyszerre az emberek fizetését emelni, és az ország gazdasági versenyképességét javítani" – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.