A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) várakozása egybeesik a magyar kormány véleményével, miszerint jövőre a gazdasági növekedés erősödik, az uniós források ismételten rendelkezésre állnak és a növekedés meghatározó motorja a belföldi magánfogyasztás lesz – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára Párizsból telefonon az MTI-nek.
kdnp.hu – MTI
Balogh László megjegyezte: az OECD is a magyar gazdasági növekedés gyorsulását várja jövőre, ugyanakkor a szervezet lassabb növekedéssel számol, mint a kormány, valamint az Európai Bizottság, amely őszi előrejelzése a helyettes államtitkár szerint lényegesen közelebb áll a magyar hivatalos állásponthoz, és jobban fedi a valóságot. Hozzátette azt is, hogy az OECD mostani előrejelzése még nem vette figyelembe a múlt heti munkáltatói adócsökkentési intézkedéseket.
Az OECD idén 1,7 százalékos, jövőre 2,5 százalékos, 2018-ra pedig 2,2 százalékos GDP-növekedést valószínűsít, míg az EB idén 2,1 százalékos, jövőre 2,6 százalékos, 2018-ban pedig 2,8 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon.
Az OECD jelentésében kitér arra is, hogy a tagállamoknak milyen gazdaságpolitikai lépéseket érdemes tenniük, tekintve, hogy a nemzetközi kereskedelem erős lassulása és a külső környezet nem támogatják igazán sem az OECD térség, sem az eurózóna növekedését.
Balogh László rámutatott: a szervezet olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyek határozottan egybecsengenek a magyar kormány utóbbi öt évben folytatott gazdaságpolitikai irányvonalával. A javaslatok között szerepel például a munkát terhelő adók átcsoportosítása a fogyasztási típusú adókra, az állami beruházások növelése, valamint rövid távú adócsökkentési intézkedések, amelyek a munkahelyteremtést segítik és a növekedést rövid távon serkentik, mindezt az államadósság növelése nélkül. Még a társasági adó csökkentését is említi az OECD – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, hozzátéve, amikor a külső környezet nem volt támogató, a magyar kormány hasonló lépéseket tett.
Balogh László szerint Magyarország helyzete különbözik a tagállamok többségétől, mivel gazdasági növekedése meghaladja az OECD és a eurózóna átlagát is, folyamatosan csökken az államadósság mértéke, valamint az egyik legnagyobb mértékben Magyarországon bővült a foglalkoztatás. Most az országnak elsősorban hosszú távú, strukturális kihívásokkal kell szembenéznie, mint a versenyképesség és a termelékenység növelése, amelyekben már számos kormányzati kezdeményezés történt – mondta.
