A főtitkár elmondta, a katolikus egyház miséin a hívők kezébe adják az ostyát, így az áldozásokat továbbra is megtartják, viszont a keresztelőket – amennyire csak tudják – korlátozzák, elhalasztják.

A szenteltvíztartókat sem lehet ebben az időszakban használni – fűzte hozzá. A református egyház – a kormány intézkedéseivel összhangban – csak száz főnél kisebb istentiszteleteket tart, és az úrvacsorát a járvány alatt nem a nagy közös kehelyből osztják, hanem kis kelyhekből, így a hívők nem érintkeznek egymással.

Az evangélikus egyház hozta a legszigorúbb döntést: hétfőtől virágvasárnapig nem lehet részt venni istentiszteleteken a templomaikban, csak online közvetítik azokat, így úrvacsora sem lesz. Ezen kívül az esketéseket és a keresztelőket sem tartják meg április 5-ig, vagyis virágvasárnapig. A temetéseket – szűk családi körben – megtartják. A baptista egyház megtartja az istentiszteleteket, de szünetelteti az úrvacsorát, illetve csak a lelkész veszi magához azt.

Hasonló a helyzet a pünkösdi és a metodista egyházban: megtartják az istentiszteleteket, de az úrvacsorát nem.

Az anglikán egyházban a következő vasárnaptól csak online közvetítik az istentiszteletet.

Az öt ortodox egyház esetében – amelyek mind a MEÖT tagjai – változás, hogy az ikonokat kivitték a templomokból, így azokkal nem érintkezhetnek a hívők. Amelyik szent képet nem tudták eltávolítani, azt folyamatosan fertőtlenítik, illetve egyszer használatos kanalakat használnak a borba áztatott kenyér osztására – tette hozzá, azzal együtt, azt kérik, hogy a kelyhek megcsókolásától is tartózkodjanak az emberek.