Trianon centenáriumához közeledve Magyarország eljutott oda, hogy biztonsággal kijelenthető: az ország garanciát vállal arra, hogy ne csak jelent, hanem jövőt is jelentsen a külhoni óvodafejlesztési program – mondta Grezsa István kormánybiztos a külhoni magyar gyermekegészségügyi prevenciós szakemberek képzésének megnyitóján, szerdán Budapesten.
kdnp.hu – MTI
A Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa hangsúlyozta: a 17,1 milliárd forintból induló Kárpát-medencei óvodafejlesztési program „túlzás nélkül Trianon óta a legkomolyabb ilyen típusú befektetés a külhoni nemzetrészek megerősítésében".
Mint mondta, a nagyszabású programmal kinyitották Pandora szelencéjét, feltárultak a külhoni közösségekben működő magyar vagy vegyes óvodai rendszer összetett problémái. Jelezte: a kérdés 1674 intézményt és 3000 óvodai csoportot érint.
Kitért arra: a külhoni magyar szülőket nem támogatja olyan teljes hálózat a gyermekeik fejlődésében, mint Magyarországon, és országonként eltérő a gyermekegészségügyi prevencióban szerepet vállalók köre.
Megjegyezte: egyes országokban „óriási ellátási hiányosságokat" tapasztaltak, a Felvidéken például csak a nagyvárosokban és csak a jobb módú szülők számára hozzáférhető a bölcsődei ellátás.
Grezsa István hangsúlyozta: az óvodafejlesztési program első részében 76 új óvodát, bölcsődét adnak át, 211-et újítanak fel és 1500-ban alakítanak ki magyar játszósarkot, de az intézményfejlesztés mellett rendkívül fontosak az olyan jellegű képzések, mint a most induló, mert szakemberek nélkül elképzelhetetlen a jobb óvoda. A képzés része a gyakorlati nemzetegyesítésnek – értékelt.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében arról beszélt, a 2010 előtti kormányok nem fordítottak elég figyelmet a nemzetpolitikára, nem fordítottak kellő erőforrást a külhoni nemzetrészek és a diaszpórában élő magyarság irányába. Felidézte: 2009-ben 9 milliárd forintot fordított a kormányzat nemzetpolitikára, ez most meghaladja a 90 milliárd forintot.
A helyettes államtitkár szólt arról is, 2011-ben az alaptörvényben rögzítették, hogy Magyarország nemcsak felelősséget érez határon túli nemzettársainkért, de felelősséget is visel értük, ez pedig gyakorlati munkát követel meg. Ennek érdekében tették lehetővé az egyszerűsített honosítást, és hoztak létre a többi között kutatóintézeteket, közösségi tereket, de szükség van olyan nagy programokra is, mint például az óvodafejlesztés.
„Minden területen jelen kell lenni és segíteni az önök munkáját" – hangsúlyozta, felidézve, hogy a kormányzat kimondta, nem határokban, hanem nemzetben gondolkodik. Megjegyezte: a munka sok esetben konfrontációval, a többségi nemzet részéről ellenérzéssel jár, de ezen túl kell lendülni.
Velkey György, a program megvalósításában a nemzetpolitikai államtitkárság szakmai partnereként működő Magyar Gyermekorvosok Társasága elnöke köszöntőjében arról beszélt, a szerdán kezdődő képzés nagyon fontos, mert bevonja a magyar gyermekegészségügyi hálózatba a határon túli gyerekorvosokat és más, a gyerekekért dolgozó szakembereket, megvalósítja a kommunikációt a gyermekorvosok és más szakemberek között, és kiemelt figyelmet fordít a laktáció, a szoptatás fontosságának hangsúlyozására.
A nemzetpolitikai államtitkárság a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében két képzést szervezett. A szerdán kezdődő, október 6-ig tartó képzésen a külhoni magyar gyermekegészségügyi prevenciós munkában dolgozók vesznek részt. Bemutatják nekik a magyar védőnői szolgálatot és megismertetik őket azokkal a lehetőségekkel, amelyeket ez a szolgálat a családok, elsősorban az édesanyák és a gyermekek ellátásában nyújtani tud. A képzésre pár nap alatt több mint ötvenen jelentkeztek.
A második képzést – amelyre a külhoni magyar gyermekpszichológusokat invitálták – október 18-20-án tartják, a nagy érdeklődés miatt az eredetileg tervezett ötven helyett hetven szakembernek.
