A dokumentum szerint a világ 62 országában a vallásszabadság „nagyon súlyos” megsértését állapították meg, ezek összlakossága közel 5,2 milliárd fő. Az említett államok csaknem fele Afrikában fekszik. A nyugat-afrikai Nigéria mellett az üldözések négy ázsiai országban: Kínában, Indiában, Pakisztánban és Bangladesben a legsúlyosabbak - derül ki a jelentésből.

A témáról legutóbb, 2019-ben készült jelentéshez képest a helyzet 22 országban jelentősen súlyosbodott, és csak kilencben állapítottak meg bizonyos fokú javulást. A vallásszabadságot a többi között a szélsőséges iszlamizmus korlátozza, mely a Közel-Keletről az afrikai országokba helyeződött át. Negyvenkét államban komoly megtorlás éri azokat, akik az iszlám hitről kereszténységre térnek át - emelte ki a jelentés bemutatóján Waldemar Cislo atya, a Szükséget Szenvedő Egyház lengyelországi részlegének igazgatója.

Cislo atya kitért a vallási alapú üldözések európai terjedésére is, rámutatva például arra, hogy Franciaországban az utóbbi években 90 százalékkal nőtt a keresztény kultuszhelyeket érő támadások száma, Németországban pedig a zsidó közösségek tagjai ellen tavaly több mint 2300 támadást követtek el. A jelentésben rámutatnak arra is, hogy Nyugaton a nemzetközi dzsihadista hálózatok kibertechnológiát használnak híveik toborzása, radikalizálása érdekében, valamint a terrorcselekmények elkövetéséhez is.

A Nyugat egyúttal elutasítja azokat az állami korlátozásokat is, amelyek a radikalizálódást segítik, például a vallások békés együttélésére növelő iskolai hittanoktatásét, amelyet egyre több országban kiszorítanak a tantervekből - szögezik le. A jelentés kitér arra is, hogy a vallási kisebbségeket sok helyen a koronavírus-járvány terjesztésével vádolják, például Kínában, Törökországban, Pakisztánban, Egyiptomban és Nigerben a járvány alatt erősödött a korábbi előítéleteken alapuló kirekesztés egyebek mellett az orvosi segítségnyújtás és az élelmiszer-ellátás terén.

A járvány komoly következményekkel járt az emberi jogok, a vallásszabadság terén, például Kínában korlátozták a vallásgyakorlást, zárolták a szertartásokat közvetítő honlapokat is.

A jelentés készítői úgy vélték, hogy mások mellett az Egyesült Államokban és Spanyolországban aránytalan volt a vallási szertartások korlátozása a gazdasági vagy rekreációs tevékenység szabályozásához képest.

Az iszlamista terrorszervezetek, az al-Kaida, az Iszlám Állam, a Boko Haram a járványt a „dekadens Nyugatot” érő istencsapásnak állították be, a radikálisok sok területen átcsoportosuláshoz, fegyverkezéshez, új struktúrák építéséhez használták ki a pandémiát - mutattak rá a segélyszervezet jelentésében.