Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. január 12-én. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

A kormány döntött az idegenrendészeti őrizet visszaállításáról – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.

Lázár János kifejtette: a benyújtott menekültkérelem elbírálásáig senki nem mozoghat szabadon Magyarország területén, s elutasítás esetén a jogerős elbírálásig sem hagyhatja el a határt.

A tárcavezető az intézkedést a fokozott terrorveszéllyel és biztonsági kockázatokkal indokolta, továbbá értékelése szerint 2017-ben súlyosodhat a Magyarországra nehezedő migrációs nyomás. A kormány felkérte a belügyminisztert, hogy sürgősen készítse elő a visszaállítást.

Mint mondta, az Európai Bizottság és az Európai Tanács őszi és decemberi ülései nem vezettek eredményre, nem tudták megoldani a krízist és továbbra is problémás a helyzete azoknak, akik már az EU határain belül vannak. Kitért arra is, hogy a szerb határ felől Magyarország felé igyekvők száma is nő, ezért érdemben fokozni kell a határőrizetet.

A minisztert megkérdezték a körmendi befogadó állomás helyzetéről is, azt felelte, hogy az idegenrendészeti őrizet visszaállítása megoldja a problémákat, nem lesz szükség a létesítmény működésére. Egyúttal köszönetet mondott a város vezetésének és az ott élőknek, jelezve, az együttműködést a kormány kész fejlesztésekkel respektálni.

Lázár Jánost hosszasan faggatták kormánypárti politikusok civil szervezetekkel kapcsolatos kijelentéseiről. A szféra átláthatóságát érintő terveket azzal magyarázta, hogy mindenkinek joga van megtudni, ki akarja a véleményét befolyásolni külföldről. A civil szervezetekre jelenleg nincsenek ilyen előírások, holott a politikai élet részesei – tette hozzá, jelezve: az igazságügyi tárca arányos és mindenkire egyformán vonatkozó javaslatot készít majd, azonban ma egy nem létező előterjesztésről folyik a diskurzus. A kormány senkit nem akar „eltakarítani" – hangoztatta.

Egyúttal megértést kért azokkal a politikustársaival szemben, akik érzékenyen reagáltak a külföldi befolyásolási törekvésekre. Példaként hozva nyilvánvalónak nevezte, hogy külföldi segítséggel szerveztek félmillió illegális bevándorlót a magyar határra, Soros György amerikai üzletember pedig többször is kinyilvánította, hogy valódi ellenzék hiányában ő és hálózatai jelentik az ellenzéket Magyarországon.

A minisztert faggatták arról is, milyen témák lesznek Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti találkozóján. Válaszában ezek közé sorolta az energetikai és a gazdasági együttműködést, továbbá a Paks 2 beruházást. Lázár János ugyanakkor visszautasított minden olyan utalást vagy provokációt, amely szerint „bármilyen nemzeti érdeket akár nyugaton vagy keleten egyetlen egy centiméterrel is feladnánk". Ha nem épül meg az atomerőmű új blokkja, akkor az ország energetikai függősége tovább nő Oroszországgal szemben – mutatott rá, hozzátéve, hogy a kormány álláspontja egyértelmű, „nem akarjuk, hogy az oroszok átjöjjenek a Kárpátokon". A két ország között egy korrekt, fair, egymás tiszteletén alapuló viszony a magyar gazdaság érdeke – mondta.

Lázár János megerősítette, hogy a miniszterelnök telefonon személyesen hívta meg Magyarországra Izrael kormányfőjét, arra azonban nem tudott válaszolni, hogy a látogatás mikor esedékes.

Magyarország megfelelő energiakészlettel rendelkezik, ki tudja elégíteni az igényeket akár a legszélsőségesebb időjárási körülmények esetén is – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtótájékoztatón. Lázár János közölte: a tél elején 13 százalékkal növelték a tárolandó gáz mennyiségét, és a kellő árammennyiség is rendelkezésre áll.

Közölte: jelenleg a napi gázfogyasztás 87 millió köbméter, de ennél jelentősen többre is van kapacitás. A tél kezdetekor 3,7 milliárd köbméter gáz volt a tárolóban – tette hozzá –, így az korlátozásmentesen biztosítható.

A miniszter közölte azt is: a kormány felajánlja a segítségét minden települési önkormányzatnak a hajléktalanok ellátásához és a bajba jutottak megsegítéséhez, a helyhatóságoknak ezt a Belügyminisztériumtól kell kérniük.

Lázár János szólt a hajléktalanokhoz is, kérve őket, minél hamarabb keressenek fel egy részükre kialakított szállót, és az önkormányzatok mellett a segítő civileknek is köszönetet mondott.

A miniszter arról is beszámolt, hogy a jövőben a folyamatban lévő beruházások többletköltségeire vonatkozó önkormányzati és egyéb beruházói igényeket szigorúbban bírálja el a kormányzat.

Lázár János elmondta: a 15 százalékot meg nem haladó pluszkiadásokról a minisztérium dönthet, a 15 és 30 százalék közötti növekmények esetében azonban a gazdasági miniszter – igazságügyi szakértő bevonásával – vétójogot élvez. E feletti többletköltségek elfogadtatására egyáltalán nem lesz lehetőség.

Közölte azt is: jövő március végéig mind a 9000 milliárd forintos uniós fejlesztési forrást ki kívánják fizetni, a 2020-ig tartó uniós pénzek felhasználásáról pedig még idén március végéig kiírnák a pályázatokat és legkésőbb az év végéig döntenének azokról.

Mint azt elmondta, idén minimum 2200 milliárd forintnyi forrást fizetnének ki, de akár 2700 milliárd forintot is, ami érdemben járulhat hozzá a legalább 4 százalékos gazdasági növekedéshez.

Kérdésre elmondta: tavaly mintegy 1300 milliárd forintnyi beruházás esetében 230 milliárd forintos növekményigény érkezett a kormányhoz, ezt kívánják a jövőben követhetővé tenni igazságügyi szakértők bevonásával.

A miniszter azt is közölte, hogy a kormány ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a 4-es metró építése ügyében. Mint ismertette, az OLAF lezárta a beruházás vizsgálatát, amelyet 2012 decembere óta folytatott, alapjelentése pedig "nemzetközi baloldali bűncselekményről" számol be. A szocialista és szabad demokrata városvezetés és multinacionális vállalatok Demszky Gábor volt főpolgármester vezetésével közösen követhették el ezeket – tette hozzá, jelezve, csalás, korrupció, hivatali visszaélés és kartellgyanú is felmerül.

Magyarországot 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezné az Európai Bizottság a szabálytalanságok miatt – mondta a tárcavezető, aki egyetértett Tarlós István főpolgármesterrel abban, hogy a bírságot át kell hárítani az ügyben részt vevőkre.

Lázár János elmondta azt is: a kormány a háttérintézmények további felülvizsgálatára valamint az állami cégek felülvizsgálatára hatalmazta fel a Miniszterelnökséget. Hozzátette: az állami cégek átalakítására, létszám-racionalizálására is sor kerülhet idén.

Elmondta azt is, hogy törvénymódosítást kezdeményeznek annak érdekében, hogy a csokot igénybe vevők könnyebben tudjanak lakóházat építeni. Az építési szabályok egyszerűsödnek a vezetékes ivóvízre, az üdülőövezetekre és a zártkertekre vonatkozóan.

A kormány meghallgatta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentését is az új állampapír-piaci stratégiáról. A cél továbbra is az, hogy az államadósság 2020-ban GDP-arányosan 65 százalékra csökkenjen, ugyanakkor jelenleg a gazdasági teljesítmény alapján olcsóbban finanszírozható az. A magyar lakosság az államadósság 40 százalékát finanszírozza – ismertette Lázár János –, külföldi hitelezők pedig már csak szintén 40 százalékban járulnak hozzá ahhoz, vagyis csökkent az ország kiszolgáltatottsága.

A kabinet döntött arról is, hogy nincs már szükség a kisegítő pénzpiaci megoldásokra, így hozott döntést a letelepedési kötvény kivezetéséről is, amelyet március 31-ig értékesítenek.

Hozzátette: a földárverésekből tavaly és idén befolyó összesen 270 milliárd forint is teljes egészében az államadósság csökkentését gyarapítja.

A miniszter kérdésre ismertette, hogy a Pannon Lapoknál történt interjú-változással a kormány és a miniszterelnök nem kíván érdemben foglalkozni, Orbán Viktor nem tesz büntető feljelentést az ügyben, a kérdés rendezését és a felelősségre vonást a kiadóra bízza.

Ismertette azt is, hogy a miniszterelnök január 30-án látogat Szegedre és találkozik Botka László szocialista polgármesterrel. Emlékeztetett: Csongrád megye székhelyén a többi közt egy 200 hektáros ipari park megvalósításához ígért támogatás a kormány, de mint fogalmazott, a város az ELI (Extreme Light Infrastructure) megvalósításához is kiemelt kormányzati támogatást kapott.

Kérdezték az M0-ás autóút továbbépítéséről is. Azt felelte, a nyomvonal-vitákat idén szeretnék lezárni és az év második felében kiírni a közbeszerzéseket. Az építkezés 2018-ban kezdődhet és 2022-re fejeződhet be.

Lázár János beszámolt arról is, hogy a kormány tudomásul veszi a miskolci polgármester kérését és nem fog börtönkórház működni a városban.