Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. december 14-én. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)


A kormány szerdán arról döntött, hogy kifizeti a kórházak 30 napnál régebbi adósságait - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján.

A kormányülésen napirenden volt az idei év pénzügyi zárása, ennek során több mint 200 milliárd forint sorsáról döntött a kabinet – fejtette ki. Elmondta, hogy ebből 80 milliárd forintot folyósítanak a kórházaknak a számlák rendezésére és egy fejlesztési alap létrehozására. Az adósságrendezéssel kapcsolatban ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy támogatási megállapodást kötnek a kórházakkal, és azokat, amelyeknek magas lesz az adósságuk, vizsgálni fogja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, minden számlájukat ellenőrzik majd.

Lázár János beszámolt arról is, hogy az említett több mint 200 milliárd forint legjelentősebb tétele a jövő évi nyugdíjemelés, de forrásokat biztosítanak a többletbevételből egyebek mellett iskolák és szociális intézmények felújítására, kulturális és sportcélokra, valamint katonai szállítójárművek vásárlásra.

A miniszter a kabinet több más határozatát is ismertette. Bejelentette, hogy a kormány döntése alapján az egészségügyi bérszintre emelik fel azoknak a szociális ágazati dolgozóknak a fizetését, akiket egészségügyi munkakörben foglalkoztatnak. A közfoglalkoztatásban ugyancsak lesz béremelés, de erről még zajlanak az egyeztetések a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) között – tette hozzá, azt is tudatva, hogy az állami szektorban érintetteknek az NGM biztosítja a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséhez szükséges forrásokat.

Közölte azt is, hogy kiemelt támogatást kap a Károli Gáspár Református Egyetem: 12 milliárd forint értékben felújítják a fővárosi Károlyi-Csekonics-palotát, amely az egyetem központi épülete lesz. A közbeszerzési eljárást 2017 tavaszán írják ki.

Beszámolt egy országos lőtérfejlesztési program megvalósításáról, valamint arról is, hogy tovább egyszerűsödik az építési tevékenység, 300 négyzetméter alatt ugyanis  nemcsak az építkezés, hanem a bővítés sem lesz engedély-, csak bejelentésköteles.

Ezen felül a kormány egy újabb kiemelt turisztikai térséget fog nevesíteni, amely magában foglalja Tokaj, a Felső-Tisza és a Nyírség vidékét.

A gazdasági kabinet döntött gyárépítések támogatásáról, egy kiemelt kerékpárútvonal-fejlesztési program jóváhagyásáról, valamint arról is, hogy Tokaj-Hegyaljának 1,3 milliárd forint állami támogatás jut a szőlő felvásárlásához – sorolta Lázár János.

Kifejtette: januárban a kormány a PISA-felmérés eredményei mellett az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) magyar egészségügyre vonatkozó adatait tekinti át. Meg kell vizsgálni a területi különbségeket, mert mind az oktatásban, mint az egészségügyben rosszabb az ágazati teljesítmény a hátrányos helyzetű térségekben – magyarázta.

Hozzátette, az óraátállítás eltörléséről szóló vitát is áttekinti a kabinet. A kormány szakmai apparátusa nem támogatja az eltörlést, de ez nem azt jelenti, hogy magának a kabinetnek határozott álláspontja lenne róla – mondta, hozzáfűzve, hogy társadalmi konzultáció nélkül nem lehet érdemben tárgyalni a kérdésről.

Lázár János közölte azt is, hogy várhatóan január közepén látogat Szegedre Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a Modern városok programról egyeztessen Botka László MSZP-s polgármesterrel. A megyeszékhelyen a tervek szerint 200 hektáros új ipari park épül, amelynek kormánybiztosa Palkovics László oktatási államtitkár lesz. A kormány jóváhagyta egy új Tisza-híd építését és új sportuszoda létesítését is a városban – tette hozzá.

A miniszter kérdésre felelve azt is elmondta, hogy a kormány kész a negyedévinél sűrűbben megvizsgálni az üzemanyagárakat a kőolaj világpiaci árával összefüggésben.

Szintén kérdésre közölte: erre az évre 2 százalék feletti hiánnyal számolnak. Egyúttal megjegyezte, hogy várhatóan módosítani fognak – felfelé – a jövő évi növekedési kilátáson, de ő óvatos, elsősorban a járműipar adatai miatt. Összegzése szerint a nekirugaszkodáshoz nem 2, hanem tartósan 4-5 százalékos bővülésre van szükség.

Megkérdezték arról is, hogy sajtóhírek szerint amerikai katonák jöhetnek Magyarországra egy nagyobb átcsoportosítás részeként. Azt felelte, nincs ilyen információja a kormányzatnak, nincs napirenden ez a kérdés. Hozzátette: egy ilyen esethez az Országgyűlés egyetértése kellene. A kormány a magyar hadsereg erősítésének a híve, "nem szeretnénk idegen hadsereget Magyarország területén állomásoztatni" – fogalmazott. Kifejtve: ha a NATO-köteléken belül érkezik ilyen megkeresés, akkor a kormány mindig korrektül mérlegeli, hogy a szövetségi rendszeren belül vannak kötelezettségei, és ezt teljesíti.

A következő időszak munkarendjéről szólva elmondta: hétfőn külföldi kötelezettsége van a kormányfőnek, kedden és szerdán pedig Fidesz-elnökségi ülés lesz, ahol a 2017-es évre felkészülés a fő téma. Várhatóan január 11-én tartja a jövő évi első hivatalos ülését a kormány.

A kabinet idei munkájának statisztikáját ismertetve kifejtette: 34 ülésnapot tartott és 788 előterjesztést tárgyalt meg a kormány, amely 148 törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, és eddig hozott 412 rendeletet, valamint 1752 határozatot.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nagy a nyomás az illegális bevándorlók kötelező szétosztása ügyében az unión belül, s noha a közép-európai álláspont egyértelmű, Németország áttörést szeretne elérni az Európai Tanács csütörtöki ülésén.

Lázár János sajtótájékoztatóján felidézte, hogy két álláspont versenyez egymással a kérdésben, az egyik az illegális bevándorlók önkéntes, a másik a kötelező szétosztásának elvén alapul.

A magyar álláspont szerint nem lehet szó kötelező kvótáról, nem megszervezni, hanem megállítani kell a migrációt, és nem az EU területén, hanem a határokon kívül kell lefolytatni az eljárásokat – erősítette meg. Hozzátette: a szolidaritást minden nemzetállam sajátosságaihoz kell illeszteni, továbbá meg kell erősíteni a külső határvédelmet. A Schengenen belüli ellenőrzőpontok felállítását – amilyen az osztrák határon van – Magyarország ellenzi.

A tárcavezető értékelése szerint Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök a következő 48 órában nagy küzdelem előtt áll, azonban mind a népszavazás, mind a parlament és az Alkotmánybíróság döntései kötik a kezét, nincs joga igent mondani olyan uniós felvetésre, amely a kötelező szétosztást kényszerítené az országra. Mint mondta, Brüsszelben végérvényesen el akarják dönteni a kötelező kvótát, amely "él, köszöni szépen jól van és megpróbál mindenhol győzni". Csütörtökön megtörténhet, hogy bizonyos európai nagyhatalmak – köztük Németország – győzelmet szeretnének aratni azok felett, akik náluk jóval kisebbek – mondta a miniszter.

Kifejtette, hogy az ülés 3. napirendi pontja, vagyis a dublini reform arról szól, lesz-e kötelező kvóta vagy sem. Szerinte egyhangú döntés kell ebben a kérdésben, de már korábban is megpróbáltak feles döntéssel szabályokat hozni a kvóta érvényesítéséért.

A tanácsülés fő napirendi pontjaként hivatkozott az EU és Törökország megállapodására, amely értékelése szerint részben eredményes volt, hiszen csökkent a Törökországból Görögországba tartó migránsok száma, másrészt azoké is, akik tengerbe fulladtak. Az uniónak érdeke a korrekt megállapodás Törökországgal – mondta.

Fontosnak nevezte azt is, hogy az Európai Tanács kész felhatalmazni az EU-t, kössön partnerségi megállapodásokat harmadik országokkal, ami a nyugat-balkáni országoknak segítség, Olaszországnak pedig kulcsfontosságú. Ebben felmerül az illegális bevándorlók visszairányítás lehetősége Észak-Afrikába, ami alapvetően kedvez a magyar álláspontnak – mondta Lázár János, hozzátéve, ez precedenst teremthet arra, hogyan lehet ellenőrzés alá vonni a bevándorlást és még a határokon kívül elvégezni a beléptetési vizsgálatokat.