A május 2-án köztársasági elnökké választott Áder Jánost a klasszikus államfői szerepben láthattuk a május 10-i beiktatása óta eltelt száz napban – olvasható a Nézőpont Intézet összeállításában, amit Áder János első száz napjáról készített.

A Fidesz jelöltjeként, első körben kétharmados többséggel megválasztott 5. köztársasági elnök a tipikus államfői témák kapcsán jelent meg a napirenden és a hagyományos elnöki feladatokat látta el: határon túliak képviselete, kisebbségek védelme, a jövő nemzedéke iránti felelősségvállalás, törvények felülvizsgálata. Ezen feladatok ellátása érdekében az államfő számára rendelkezésre álló eszközök széles körét használta Áder János. Többek között nyilatkozatot adott ki a nemzeti összetartozás napja alkalmából, nyílt levelet írt a Schweitzer Józsefet ért inzultust követően, és meg is látogatta a nyugalmazott országos főrabbit, ötpárti találkozót kezdeményezett a fenntartható fejlődés jegyében rendezett Rio+20 konferencia kapcsán, és öt alkalommal élt a politikai vétó eszközével – írja a Nézőpont Intézet Az integratív elnök című elemzésében.

Áder János minden elődje elnökségéből integrált egy-egy olyan jellemzőt, amely meghatározta az államfők tevékenységét, és amelyet pozitívumként szoktak kiemelni az adott elnöki ciklusból – hívja fel a figyelmet az intézet. Így Áder János ötvözte Göncz Árpád emberközeli karakterét Mádl Ferenc szigorú jogászi énjével, valamint Sólyom László elkötelezett környezetvédő egyéniségét Schmitt Pál diplomata imázsával. Az elődök tisztelete már megválasztása után elmondott beszédében is megjelent, amelyben idézte a korábbi államfők szavait, majd ennek szellemében igyekezett végezni államfői tevékenységét.

Az elmúlt száz napban kirajzolódó irány alapján elmondható, hogy Áder János integratív személyisége révén képes lehet ötéves mandátuma alatt a nemzet egységét megjeleníteni, miközben elnöksége bőven merít az elődök tapasztalatából, munkásságából – összegez a Nézőpont Intézet.