Az ország versenyképességének javítását és gazdaságának növelését célozza a bürokráciacsökkentés – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az MTI-nek adott interjúban. A kontinens versenyképességi tartaléka a közép-európai régióban van, ezért Magyarországon mind a bürokratikus intézmények és hivatalnokok, mind az egy-egy területet érintő jogszabályok számát csökkenteni kell ahhoz, hogy a GDP-növekedés 2018 után is 2-4 százalék körül legyen – tette hozzá Lázár János. Fenntarthatatlan az, hogy a foglalkoztatottak között az állami alkalmazottak aránya mintegy 20 százalékos, miközben például Lengyelországban arányuk nem éri el a 10 százalékot. Az államszervezetben a probléma elsősorban nem lent, hanem fenn van, felfelé haladva egyre nagyobb és átláthatatlanabb az állam. A legtöbben a központi államigazgatás mintegy 90 intézményében dolgoznak, rámutatva arra, hogy ezért tett javaslatot az 50 ezer embert foglalkoztató 73 háttérintézmény átszervezésére. Megszűnnek azok az intézmények, amelyeknek működtetése drága és felesleges, ezeknek feladatait a jövőben a minisztériumok vagy a kormányhivatalok látják el, a részletekről azonban még zajlanak a tárgyalások a tárcákkal. A háttérintézményekkel kapcsolatos döntések az év közepéig megszületnek.

Lázár János a járási és kormányhivataloknál július 1-jéig, valamint 2017 januárjáig 10-15 százalékos létszámkorrekciót tart szükségesnek, vagyis a jelenlegi 36 ezer helyett 30 ezernél kevesebbre csökken a létszám szűk egy éven belül. A július 1-jével a tárcákba olvadó háttérintézményeknél 20 százalékos leépítés várható, a jövő évi költségvetésben pedig további 15 százalékos csökkentéssel számol a Miniszterelnökség a minisztériumoknál. Az így megtakarított forrás a tárcáknál marad, amely az eredményesebb hivatali munkára ösztönző, későbbi béremelések fedezete lehet majd – hangsúlyozta Lázár János.
   
Arról is beszélt, hogy az elbocsátottaknak több lehetőséget is nyújt a kormányzat. Javaslata szerint az év második felében önként távozók a végkielégítésük összegének két-háromszorosát, akár fejenként 5-10 millió forintot is kaphatnak, ha vállalják, hogy tíz éven belül nem lépnek vissza az állami szolgálatba, hanem a versenyszférában érvényesítik tudásukat. Lázár János úgy ítélte meg: az alacsony munkanélküliségnek köszönhetően a most kilépők jó eséllyel helyezkedhetnek el máshol. Ezt segítendő Karrier Híd 2 néven programot is indít az állam: támogatást, adó- vagy járulékkedvezményt nyújt azoknak a munkaadóknak, akik állami szolgálatból kilépőket vesznek fel.
 
Lázár János szerint nemcsak bürokratikus intézményből és hivatalnokból van sok, a szabályok nagy száma is akadályozza az emberek életét. Magyarországon a hivatali ügyintézés kényelmetlen, bosszantó és drága, amin változtatni kell – hangsúlyozta a miniszter. A bürokrácia jelenleg akadálya például az uniós pénzek lehívásának, csak úgy mint az építésügyi túlszabályozottság miatt a családi otthonteremtési program elindulásának is. A bürokráciacsökkentés jegyében Lázár János brit modell alapján arra is javaslatot tesz, hogy a parlament őszi ülésszakától egy új jogszabály vagy törvény megalkotása esetén két másikat szüntessenek meg. Nem mi vagyunk az első kormány a rendszerváltás óta, amely a bürokráciacsökkentésről beszél, de mi vagyunk az első, amelyik véghez is viszi – jelentette ki.