A kormány prognózisához hasonlóan látja friss jelentésében a magyar költségvetési folyamatokat és az infláció alakulását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a növekedés rövid távú megítélésében viszont eltér a nemzetközi szervezet és a magyar kabinet álláspontja – mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára szerdán az OECD legfrissebb országjelentését kommentálva az MTI-nek.
kdnp.hu – MTI
Közölte: az OECD előrejelzésében a 2016-ra vonatkozó növekedési előrejelzését 1,6 százalékra mérsékelte, kifejezetten átmenetinek minősítve az év első negyedében tapasztalható lassulást. Ennek megfelelően – az év második felében már megjelenő növekedési gyorsulásra utalva – a 2017-es várakozását 3,1 százalékra emelte, ami megegyezik a konvergenciaprogramban szereplő prognózissal – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Hornung Ágnes hozzátette: az OECD a gyengébb első negyedéves adatokkal magyarázza az idei GDP-előrejelzésének csökkentését, ugyanakkor az elemzés is utal az uniós források felhasználásának ciklikusságára. A magyar kormány úgy látja, hogy a kifizetések az év hátralévő részében jelentősen felgyorsulnak, és beindul a lakásépítési program is, amely lökést ad, az építőiparnak, a beruházásoknak és a gazdasági növekedésnek - hangsúlyozta az államtitkár. Az építőipar bővülő teljesítményét vetítik előre a dinamikusan növekvő új megrendelések, illetve a magas kapacitáskihasználtság is – tette hozzá.
Kifejtette, emellett a feldolgozóipari rendelésállomány előző évinél is magasabb szintje az ipar erősödést jelzi. Az első negyedévben a téli leállások és a különböző technikai problémák hatására az autóipar visszahúzta a növekedést, ezek megszűntével a szektor várhatóan visszanyeri a tavalyi évre jellemző lendületét, ami az eredeti előrejelzéseknek megfelelően segíti a következő negyedévek növekedését.
Az OECD elismerően szól a kedvező munkapiaci folyamatokról, a bővülő foglalkoztatottságról és a rekordalacsony munkanélküliségről – folytatta Hornung Ágnes. A lakosság dinamikusan növekvő reáljövedelme a fogyasztást támogatja, ezt támasztja alá az emelkedő lakossági bizalmi index is – fűzte hozzá.
Közölte, a fiskális folyamatokat az OECD lényegében a kormánnyal egyező módon értékeli, 2016-ra és 2017-re 1,9 százalékos, illetve 2,6 százalékos hiányt jeleznek előre, míg a konvergenciaprogram 1,9 százalékos, illetve 2,4 százalékos deficittel számol. Az inflációs pályát is hasonlóan látja az OECD és a kormány: 2016-17-re 0,1, illetve 1,7 százalékos mérsékelt inflációval számolnak, a kabinet várakozása 0,4, illetve 0,9 százalék.
Hornung Ágnes elmondta: a kormány álláspontja, hogy bár a költségvetési folyamatokat és az infláció alakulását a kormány prognózisához igen hasonló módon látja az OECD, a szervezet nem kellő súllyal vette figyelembe a következő negyedévekben várható kedvező folyamatok hatását az egész éves növekedésre. A kormány várakozása szerint erős növekedési korrekció várható, az első negyedévi teljesítményt visszafogó hatások megszűnnek, és helyükbe a növekedést gyorsító tényezők lépnek – összegezte az államtitkár. 2016 második félében, a kormány prognózisának megfelelően, a magyar gazdaság növekedése ismét dinamikussá válhat – tette hozzá.
