A külgazdasági és külügyminiszter felidézte, hogy a horvát és a magyar nemzet között nagyon hosszú múltra visszatekintő közös örökség, 800 esztendős barátság van, és a kölcsönös tiszteletre alapozva a jövőben tovább kívánják fejleszteni a kapcsolatokat.

Horvátország a második legjelentősebb befektetési helye a magyar cégeknek, és a két ország kereskedelmi kapcsolatai – a világjárvány dacára – tavaly októberig meghaladták a kétmilliárd eurót – ismertette Szijjártó Péter.

Sikertörténetnek nevezte, hogy a Fiuméhoz közeli Krk-szigeten az év elején megkezdte működését a cseppfolyós gáz fogadására alkalmas kikötői terminál, ahová magyar megrendelésre érkezett az első szállítmány. Amerikai forrásból 90 millió köbméternek megfelelő mennyiségű cseppfolyósított gáz érkezett, és abban is ez volt az első alkalom, hogy „egy nem orosz szereplővel kötött hosszú távú megállapodás alapján vásárolt Magyarország ebből az energiahordozóból”.

Szijjártó Péter ugyancsak sikeresnek értékelte az egymás nemzeti közösségeihez való viszonyt is, mert miközben a nemzeti kisebbségek kérdése Európában számos esetben konfliktusforrás, addig Magyarországon nagyra becsülik a horvát közösséget, és Horvátországban is nagyra becsülik a magyarokat.

„Így lesz ez a jövőben is, kölcsönösen biztosítjuk egymás nemzeti közösségeinek az őket megillető jogokat” – tette hozzá.

A horvátországi magyar közösség tagjai közül mintegy ötszázan élnek Fiumében és környékén, ők most új székházat és olyan központot kaptak, ahol még inkább be tudjuk mutatni identitásunkat és kultúránkat. A magyar kormány és a Rijekai Egyetem között megkötött megállapodás értelmében szeptembertől Fiumében „széles körben tanítják a magyar nyelvet és a magyar kultúra ismeretét” – jelezte a magyar külügyi tárca vezetője.

A konzulátus újranyitásának másik fontos indokaként említette, hogy a Horvátországba utazó magyar turisták egyik legnépszerűbb célpontja ez a térség, 2019-ben minden harmadik Horvátországba látogató magyar turista, vagyis 200 ezer vendég 900 ezer éjszakát töltött ebben a megyében. Az ő konzuli ügyeikben helyben és gyorsan tud intézkedni az új képviselet.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy Fiume a Magyarországhoz földrajzilag legközelebb eső tengeri kijárat, és az exportorientált magyar gazdaság termékeit távoli célpontokra alapvetően tengeren szállítják.

A fiumei kikötőt legtöbbet használó országok között a harmadikak vagyunk, de a külföldi vállalatok közül a kikötő legnagyobb szállítója a magyarországi Dunaferr, amely termékeinek nagy részét itt hajózza be és ki – mondta.

A magyar külpolitika irányítója megjegyezte: a koronavírus-járvány ugyan még itt van, és „sajnos lassabban szállítják az oltóanyagot az Európai Unióban, mint ahogy azt elvárnánk és ahogy azt ígérték”, de ennek ellenére a diplomáciának, az országok közötti kapcsolatoknak működnie kell. Erre példa az újabb magyar képviselet megnyitása.

A Frano Matusic, a horvát Kül- és Európa-ügyi Minisztérium államtitkára, illetve Zoran Vukic, az újonnan kinevezett tiszteletbeli magyar konzul, továbbá Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke és parlamenti képviselője jelenlétében tartott avatáson Szijjártó Péter felidézte azt is, hogy Magyarország a közelmúltbeli horvátországi földrengés károsultjainak megsegítésére a Mol jóvoltából 50 lakókonténert adott át a leginkább sújtott Petrinján.

„A jövőben is azon leszünk, hogy Horvátországot segítsük ebben a nehéz helyzetben” – fűzte hozzá.