A Migrációkutató Intézet szeptemberi felmérése szerint a magyarok többsége úgy gondolja, hogy a muszlim vallás és életforma egyáltalán nem összeegyeztethető az európai és a magyar életformával, emellett pedig sokan aggódnak a közbiztonság romlása miatt.

A Migrációkutató Intézet szeptember 14. és 20. között telefonon kérdezett meg mintegy ezer embert arról, hogyan vélekednek bevándorlók és az európaiak közötti kulturális különbségekről, szerintük mennyire összeegyeztethető az európai és a muszlim életforma, mit gondolnak az illegális bevándorlás és a nők, gyermekek helyzetének összefüggéseiről és mi a véleményük az illegális bevándorlással megjelenő kockázatokról és problémákról.

A Századvég Alapítvány által az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzés szerint, a magyarok 70 százaléka elsősorban a közbiztonság romlása miatt aggódik. A megkérdezettek 28 százaléka úgy gondolja, hogy az illegális bevándorlásnak terrorkockázata van, 26 százalék a bűnözés általános növekedését emelte ki, 14 százalék pedig véli úgy, hogy a nők elleni erőszakos cselekmények növekedése a legaggasztóbb. A megkérdezettek 79 százaléka inkább egyetértett azzal az állítással, hogy az illegális bevándorlás veszélyt jelent a nők és gyermekek biztonságára, míg csupán 18 százalék volt azok aránya, akik inkább nem értettek vele egyet. A nemzeti kultúra és identitás veszélyeztetését a válaszadók 13 százaléka sorolta első helyre, míg a munkalehetőségek elvétele négy százalék szerint a legkomolyabb kockázat Európa és Magyarország számára.

A felmérés szerint a válaszadók 52 százaléka szerint egyáltalán nem összeegyeztethető a muszlim vallás és életforma az európai és magyar életformával, 32 százalék szerint inkább nem egyeztethető össze a két kultúra, kilenc százalék gondolja úgy, hogy inkább összeegyeztethető és mindössze egy százalék szerint fér meg a két kultúra egymás mellett teljes mértékben.

Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók 59 százaléka szerint a muszlim fejkendő vagy teljes testet eltakaró kendő nem természetes, hanem a nők elnyomásának eszköze, míg a megkérdezettek 36 százaléka szerint természetes, a helyi vallási és kulturális szokásokból következik. Megállapítható tehát, hogy a kendő viseletét a magyar társadalom többsége az európai kulturális szokásoktól távolállónak tartja, és a nők elnyomásának jelképeként elutasítja.

Az előző kérdéshez kapcsolódva azt is firtatták: a válaszadóknak a véleményük arról, hogy vannak, akik tiltanák Európában a bevándorló nők számára a fejkendő vagy teljes testet eltakaró kendő viseletét. A válaszadók 53 százaléka inkább egyetért a tiltással, 39 százalék inkább nem ért egyet, míg 8 százalék nem akart vagy nem tudott állást foglalni a kérdésben.

A kérdőívben arra is rákérdeztek, hogy a válaszadók mennyire tartják lehetségesnek az Európába érkezettek integrációját, beilleszkedését a helyi társadalomba és gazdaságba. Erre a válaszadók 80 százaléka úgy válaszolt, hogy inkább nem lehetséges, tíz százalék szerint inkább lehetséges, illetve kilenc százalék nem tudott vagy nem akart dönteni.