Magyarország minden támogatást megad Szerbia uniós csatlakozási folyamatához, és elfogadhatatlannak tarja, ha bármely tagállam vagy uniós intézmény ezt a folyamot blokkolja – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az uniós tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán az MTI-nek nyilatkozva.

Úgy vélekedett, hogy a Nyugat-Balkán stabilitásához vezető leggyorsabb út az európai és az euro-atlanti integráció folytatása. Magyarország érdeke az, hogy a nyugat-balkáni országok minél hamarabb tudjanak előrelépni az integrációs folyamatokban.

A térség stabilitása Magyarországnak a Szerbiával való szomszédság miatt is nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdeke – hangsúlyozta a miniszter.

A miniszter arról tájékoztatott, lehetőség nyílt az igazságszolgáltatással, az alapjogokkal foglalkozó 23-as és a nemzeti kisebbségek szabadságára és biztonságára vonatkozó 24-es uniós csatlakozási fejezetek megnyitására Szerbiával, amelyet Magyarország nagyon régóta szorgalmaz.

Szerbia példás kapcsolatot épített fel a magyar nemzeti közösséggel – mondta Szijjártó, hozzátéve: ha minden környező ország ilyen kapcsolatot épített volna fel a területén élő magyar nemzeti közösségekkel, akkor kevesebb probléma lenne a Kárpát-medencében.

A tanácsülés részleteit ismertetve elmondta, hogy az Európai Unió és a hat Perzsa-öböl menti országot – Kuvait, Bahrein, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Omán és Szaúd-Arábia – tömörítő Öböl Menti Arab Államok Együttműködési Tanácsa külügyminisztereinek tanácskozására kerül sor hétfőn. Szijjártó úgy vélte: a partnerországok közötti együttműködés fokozására többek között a bevándorlás kérdésében van szükség.

„Nem az a feladatunk, hogy a bevándorlóknak Európában biztosítunk új életet, hanem az, hogy abban segítsük őket, hogy minél közelebb maradjanak az otthonaikhoz, és vissza tudjanak oda térni a konfliktusok rendezése után" – fogalmazott.

Magyarország azt javasolja, hogy a menekültek millióinak otthont adó Jordánia, Libanon és az autonóm iraki Kurdisztán támogatásában is szorosabb együttműködés szülessen az uniós és az öböl menti országok között – mondta Szijjártó.

A terrorellenes küzdelem területén is fokozni kell az együttműködést a magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint, hiszen az Iszlám Állam nevű terrorszervezet Európához hasonlóan a Perzsa-öböl országai számára is komoly fenyegetést jelent.

Magyarország elkötelezett a terrorellenes harc fokozása mellett, és további együttműködést szorgalmaz a tanács országai között – mondta a miniszter.

A tárcavezető arról tájékoztatott, hogy az Európai Unió ötödik legnagyobb exportpiaca az öböl menti térség, amelynek az unió az első számú kereskedelmi partnere. Elmondta, hogy a gazdasági együttműködés fokozására azért van szükség, mert a szabadkereskedelmi tárgyalások megszakadtak, a két térség közötti közös akcióprogram pedig 2013-ban lejárt.

Magyarország azt szorgalmazza, hogy mindkét fél több rugalmasságot mutatva rendezze a szerződéses kapcsolatokat, mert az a gazdasági és kereskedelmi együttműködés alapja – hangsúlyozta Szijjártó Péter.