Arra lehetett számítani, hogy nem fog könnyen megállapodni az MSZP és az őt egy éve elhagyó SZDSZ egy közös miniszterelnök-jelölt személyében, de mégis az volt várható, hogy a közös érdek, az előrehozott választásoktól való félelem, a legalább minimális politikai siker reményének felcsillantása, valahogy megegyezésre sarkallja majd a feleket, nyilatkozta Török Gábor, a Vision Consulting vezetője.

Ehhez képest a nyilvános politikai casting során olyan ámokfutást végzett saját magán a két párt, amelyre Orbán Viktor összes leleménye sem lett volna elegendő. Világos, hogy a politika egy dinamikus folyamat, amelyben akaratok és ellenakaratok, érdekek és ellenérdekek ütköznek folyamatosan, s ezért egy tárgyaláshoz idő és kitartás szükségeltetik.

Száz évvel ezelőtt talán még meg lehetett volna engedni, hogy hosszú és kacskaringós tárgyalásokon döntsenek egy ilyen kérdésben, a napi 24 órás hírfolyam korában azonban ezt a média óhatatlanul bohózatnak fogja bemutatni.

Lehet, hogy az MSZP és az SZDSZ végül mégis megállapodik majd, s egyelőre elhárítják az előrehozott választást. A mostani egyhetes casting megítélésem szerint azonban így sem múlik el nyomtalanul.

Összességében: a felek számára már csak rossz és rosszabb lehetőségek maradtak: megegyezés egy félszívvel támogatott jelöltben, vagy ugrás a sötétbe a parlament feloszlatásával és az előrehozott választással.

Az MSZP esetleg még reménykedhetne abban, hogy néhány átszavazóval nekivág egyedül, saját jelölttel a konstruktív bizalmatlanságnak, de abból – még ha sikerül is – csak egy még a mostaninál is rosszabb, instabil és gyenge kormány prognosztizálható.