Az első fél évben lezajlott európai parlamenti választás után októberben újra az urnák elé járultak a választópolgárok, és bár az eredmények alapján az eddigiektől eltérő kép rajzolódott ki, a felmérések szerint a pártok támogatottsága nem vett fordulatot az elmúlt hónapokban sem. Bár a mérések már júliusban is elég vegyes képet mutattak, mindegyikük egyértelmű Fidesz–KDNP-vezetést mért, a teljes népességen belül 30–40, míg a biztos szavazó pártválasztók körében 50–57 százalékos arányokkal. Ezt az előnyt meg is őrizték a kormánypártok az önkormányzati választásokig, sőt októberben még pár százalékkal erősíteni is tudtak. Az MSZP-t öt–hét, a Jobbikot hat–nyolc, a DK-t hét–tíz, a Momentumot hat–nyolc, míg az LMP-t egy-két százalékra mérték a közvélemény-kutatók.

Az önkormányzati választásokra vonatkozó előrejelzések egy része azonban tévesnek bizonyult, elsősorban a fővárosi polgármesteri, főpolgármesteri versenyre készült prognózisok. Ezzel együtt például a Fidesz–KDNP-re leadott szavazatok visszaigazolták a felméréseket, hiszen a kormánypártok 53 százalékos eredményt értek el, ami azt jelenti, hogy több szavazatot kaptak, mint az öt évvel ezelőtti helyhatósági voksoláson vagy a májusi EP-választáson. Az ellenzék eredményeit a közös indulás miatt nehéz pártokra lebontani, mindenesetre az ellenzék kétszázezerrel több voksot gyűjtött, mint a legutóbbi választáson, a százalékos eredményük ezzel együtt romlott.

A decemberi kutatások sem hoztak elmozdulást, a Nézőpont Intézet a kormánypártoknál a teljes népességen belül 42, míg a biztos szavazó pártválasztók esetében 52 százalékot mért. Előbbi kategóriában egyetlen ellenzéki párt sem érte el a tíz százalékot, míg utóbbiban is csak a DK és a Momentum. A Závecz Research mérése szerint a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népességben 32 százalékra csökkent, míg a választásukat biztosra ígérőknél 49 százalékra. Az ellenzéki pártoknak ugyanakkor ebből nem sikerült hasznot húzniuk, a Závecz csupán a Momentumnál mért háromszázalékos növekedést.