Meg kell őrizni Európa egységét annak ellenére, hogy abban a migrációs válság olyan repedéseket idézett elő, amelyek nagyon kockázatosak az egész európai projekt jövőjére nézve – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, miután a német Bundestag külügyi bizottságának elnökét, Norbert Röttgent fogadta pénteken az Országházban.

Németh Zsolt kiemelte: párbeszédre, szoros egyeztetésre és a félreértések tisztázására van szükség. Közös álláspontot kell kialakítani, és „sokkal több kérdésben értünk egyet, mint ahogy az látszik" – fogalmazott. Hozzátette: az esetleges nézetkülönbségek vonatkozásában fontos a párbeszéd.

Ugyancsak kitért az orosz-ukrán konfliktus kérdésére, azt mondta, ebben a tekintetben nagyon közel áll a magyar és a német álláspont egymáshoz, és az elkövetkező hónapokban „sok minden eldőlhet" ebben az ügyben, ami hatással lehet a minszki megállapodás elfogadására, az Oroszországgal szembeni szankciók jövőjére, az Ukrajnán belüli stabilitásra, beleértve a kárpátaljai magyarság helyzetét. A minszki megállapodások végrehajtatása Oroszországgal és Ukrajnával „közös feladatunk lesz", és ehhez szintén szükséges a szoros egyeztetés – tette hozzá.

Németh Zsolt arról is beszélt, hogy a nyáron lesz a NATO következő csúcstalálkozója, és nem függetleníthető a szövetség helyzete az orosz-ukrán konfliktustól, az Európa déli szomszédságában lévő katonai konfliktusoktól, mindenekelőtt a szíriai, a líbiai és az iraki helyzettől. A NATO e feszültségek eredményeként szemmel láthatóan megerősödött – vélekedett és hangsúlyozta a kollektív katonai védelem fontosságát.

Kérdésre azt is elmondta, a növekvő rendőri létszám a déli határon remélhetőleg garanciát jelent arra, hogy az óriási migrációs hullámot megfékezhetik. Magyarország nemzeti megoldása erre a kihívásra, így a kerítés megépítése nincs ellentétben az összeurópai megoldással, átmeneti intézkedésekről van szó, amelyekre addig van szükség, amíg nem lesz európai terv, amelynek a megvalósításában Magyarország – ahogy eddig is – kész részt venni – közölte. Hozzátette: Magyarország mindig betartotta, amiben megállapodtak, a nemzetközi kötelezettségek tekintetében az országnak nincs szégyenkeznivalója.

Norbert Röttgen hangsúlyozta: a kihívásokat, amelyekkel Európa jelenleg szembenéz, csak közös európai válasszal lehet megoldani. A kihívások között említette az orosz-ukrán konfliktust, a szíriai helyzetet és a migrációs válságot, és ezekre egyedül egyetlen európai ország sem tud választ adni, vagy közös európai megoldás születik, vagy Európán kívüli erők fognak választ adni úgy, hogy az európai érdekeket nem veszik figyelembe – mondta.

Hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek ugyanazt az álláspontot kellene képviselnie, de a közös értékek és érdekek alapján meg kell találni a kompromisszumot.

A német politikus az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban közölte: az Oroszországgal szembeni szankciókat addig fenn kell tartani, amíg alapvető változások nem történnek Oroszország politikájában.

A migrációs válságot illetően kijelentette: Európának nagyobb pénzügyi támogatást kell nyújtania az érintett országoknak, így Jordániának, Libanonnak és Törökországnak. A legtöbb ember a hazájában vagy annak közelében akar maradni, de ha elmenekülve Szíriából éheznek egy menekülttáborban, akkor nyilvánvalóan tovább akarnak jönni Európába – mondta.

Közölte: Németországban már mindenki azt a nézetet képviseli, hogy csökkenteni kell a hozzájuk érkező menekültek számát, de annak, aki odaérkezik, segítenek. Egyes országok nemzeti válaszokat igyekeztek adni, de ezek nem jók erre az európai kihívásra, közös megoldás kell, és ezt sürgeti Németország – hangoztatta.

Norbert Röttgen arra is kitért, hogy a schengeni térség külső határainak biztosítása is európai ügy, és nem lehet egyedül hagyni az érintett országokat, hogy maguk birkózzanak meg ezzel a feladattal.

Kérdésre válaszolva mindkét politikus hangsúlyozta, hogy az Északi Áramlat ügye nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is, amelyben érvényre kell juttatni az európai szolidaritást. Továbbá mindketten kiálltak amellett, hogy el kell érni: Nagy-Britannia az EU része maradjon.