Az esélyegyenlőség már előtérbe került a közgondolkodásban és a kormányzati politikában, de megvalósulásának hiánya továbbra is alapvető társadalmi probléma – olvasható az elmúlt nyolc év esélyegyenlőségi politikájáról szóló most megjelent könyvben.

A befogadó társadalomért című, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) esélyegyenlőségi szakállamtitkársága által készített kiadvány külön fejezetben tárgyalja az ifjúságpolitikát, a nők és a férfiak társadalmi egyenlőségét, a fogyatékosság és a roma integráció kérdéseit.

A konferencián a szakállamtitkár a fogyatékosságügy területéről kiemelte: 2010. május 1-jén lép hatályba az a határozat, amelynek alapján július 1-je után nem pályázhatnak fejlesztési forrásokra olyan húszezernél több lakosú települések, amelyeknek nincs esélyegyenlőségi programjuk. Ezzel a döntéssel azt szeretné elérni a minisztérium, hogy ne fejleszthessenek úgy az önkormányzatok, hogy közben romlik a lakókörnyezet, vagy szegregálódik az iskola.

Szirmai István, az SZMM romaintegrációs főosztályának munkatársa azt említette problémaként, hogy a fejlesztési források nem érik el a legszegényebb rétegeket. Ezért szerinte a legnagyobb kihívás a romaintegráció területén a forráshoz juttatás megfelelő módjának megtalálása.

Sík Endre Miklós esélyegyenlőségi főosztályvezető a jogszabályok végrehajtásának hibájára mutatott rá. Mint mondta, az Európai Bizottság mellett működő antidiszkriminációs bizottság ülésein gyakran elhangzik, hogy a francia és a magyar esélyegyenlőségi törvény az egyik legjobb, ám a végrehajtás Magyarországon az egyik legrosszabb.