A jelenlegi kormány által biztosított, jelentősen megnövekedett források fontos beruházásokat tettek lehetővé a külhoni magyarság számára – emelte ki Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár az Országgyűlés szakbizottságában kedden Budapesten.
kdnp.hu – MTI
Potápi Árpád János rámutatott: a 2016-os költségvetés 11,8 milliárd forintot hagyott jóvá a Bethlen Gábor Alap számára, ez az összeg az év végére 63 milliárdra nőtt. A 2009-es év nemzetpolitikai terület számára biztosított 9,1 milliárdos összege a tavalyi évre megtízszereződött.
A megnövekedett keret jelentős beruházások elindulását és megvalósulását tette lehetővé a külhoni magyarság számára – hangsúlyozta az államtitkár. Példaként említette Erdélyben a kolozsvári protestáns teológiai intézetet érintő, 17,8 milliárd forintos beruházást, az unitárius egyház püspöki házát, a Kemény Zsigmond Szórvány Központot, a Studium Alapítvány támogatását. Folytatódott az orvosi rezidensek szolgálati lakásainak építése, átadása is, ez így lesz jövőre is – jelezte.
Emellett Felvidéken támogatták a református egyházat, és segítséget kaptak a katolikus egyház által fenntartott oktatási és egyéb intézmények is. Vajdaságban több mint 100 millióból a zentai csata emléktemplomának befejezését támogatták, és képzőközpont létesült Szabadkán. Kárpátalján több mint 880 millió forintból a felsőfokú szakképzés fejlesztése valósulhatott meg; 600 millióval kezdődik meg az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ létesítése – jelezte az államtitkár.
Horvátországban tangazdaság, ifjúsági központ jöhetett létre, Muravidéken szintén tangazdaságot és hagyományok házát alakítottak ki.
A nemzeti jelentőségű intézményekről szólva kiemelte, hogy 80 intézményt és programot támogattak a Kárpát-medencében és a diaszpórában.
A külhoni magyar fiatal vállalkozók éve keretében tavaly 967 pályázat érkezett, és 117-en kaptak támogatást. Folytatódtak a szakképzés évéhez kapcsolódó programok is, 110 felszerelt tanműhelyt és tangazdaságot segítettek összesen mintegy 890 millió forintból.
A Szülőföldön magyarul program keretében a 2015/16-os tanévben 240 ezer magyar oktatásban résztvevő fiatal, gyermek támogatására 4 milliárdot fordítottak. 1 milliárd forintra emelték a magyar kultúráért és oktatásért pályázat keretét, ebből 600 millió központi, a többi regionális elosztású volt. A Kárpát-medencei testvértelepülési programra tavaly 150 millió forint állt rendelkezésre, idén 250 millió forint.
A civil és ifjúsági szervezetek támogatására tavaly 50 millió jutott, idén megkétszerezték mind a keretösszeget, mind a támogatott szervezetek számát.
Kárpátalján az összes óvodás és kisiskolás étkeztetését biztosítják, 10 ezer család, 20-25 ezer ember megélhetését segíti a kormány – ismertette Potápi Árpád János, aki jelezte: emelik a pedagógusok támogatását, s 60 millióval segítik a média, közművelődési intézmények működését.
Komoly lépések történtek a nemzetpolitikában, s ennek részesei voltak a külhoni magyarok is – összegzett.
Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alap vezérigazgatója jelezte: 2016-ra jelentősen nőtt a támogatott pályázatok száma. Kiemelte az I. világháborús emlékhelyek felújítását célzó programot, amelynek keretében 83 pályázót segítettek. Ezt a programot folytatták idén is. Kitért arra is: összesen 223 rendezvénynek adott otthont a Magyarság Háza, s közel 20 ezren látogatták a Mi magyarok kiállítást.
Gaal Gergely (KDNP) szerint óriási változások történtek a nemzetpolitika területén, egyre bővülő forrásokkal gazdálkodhat az államtitkárság, s tevékenysége is egyre jelentősebb.
Szávay István (Jobbik) egyetértett azzal, hogy sok dolog változott 2010-hez képest, de mint mondta, nem sok 2015-höz képest. Szerinte eltolódik az arány az egyéni pályázatok felé, ami csökkenti az átláthatóságot, és a kormány határon túli politikai szövetségeseinek támogatása felé mutat. Minden határon túli régióban 80-90 százalékos többségben vannak ezek a szervezetek – jegyezte meg, hozzátéve: különösen fájó ez a gyakorlat a szórvány esetében. Üdvözölte az ifjúsági keret elkülönítését, és az összeg emelését, a BGA működési költségeinek leszorítását.
Az államtitkár azt mondta: minden területen az ottani magyarság szervezeteinek véleményével egybehangzóan zajlanak a támogatások.
Óriási előrelépést történt a gazdaságfejlesztési programoknak köszönhetően – tette hozzá, kiemelve, hogy a szülőföldön való boldogulás került előtérbe. Mint mondta, 80 ezer határon túli családi vállalkozás és 40 ezer fiatal vállalkozó működik, s ezek több mint 90 százalékban magyar embereket foglalkoztatnak. Ha őket támogatják, akkor az otthonmaradást segítik – mutatott rá az államtitkár, aki teljesen egyetértett a magyar nyelvhasználat erősítésének fontosságával.
Az oktatási, nevelési támogatást visszahozták az eredeti szintre – jegyezte meg, hozzátéve: jó lett volna megvizsgálni, hogyan lehetett volna a rendszert átalakítani.
Az ülésen 6 igen és 2 tartózkodás mellett a bizottság a Bethlen Gábor Alapról szóló beszámolót elfogadta.
Potápi Árpád János aktuális kérdésekről elmondta: meghaladta az egymilliót az állampolgársági kérelmet benyújtók száma. Kitért a külhoni magyar családi vállalkozások évére, a kapcsolódó programokra és képzésekre, és jelezte: három pályázatot írtak ki, 867 kérelem érkezett be, és közel 890 millió forintból 185 projekt megvalósítását támogatják. 2018-tól indul az óvodafejlesztési program második üteme. Cél, hogy minden magyar gyermek magyar intézménybe tudjon járni – jelezte. Értékelése szerint rendkívül sikeres volt a Szent László-év, amely december 10-én zárul.
Az ukrán oktatási törvényről azt mondta, semmilyen módon nem fogadják el, hogy a jogszabály hatályba lépjen.
A megnövekedett keret jelentős beruházások elindulását és megvalósulását tette lehetővé a külhoni magyarság számára – hangsúlyozta az államtitkár. Példaként említette Erdélyben a kolozsvári protestáns teológiai intézetet érintő, 17,8 milliárd forintos beruházást, az unitárius egyház püspöki házát, a Kemény Zsigmond Szórvány Központot, a Studium Alapítvány támogatását. Folytatódott az orvosi rezidensek szolgálati lakásainak építése, átadása is, ez így lesz jövőre is – jelezte.
Emellett Felvidéken támogatták a református egyházat, és segítséget kaptak a katolikus egyház által fenntartott oktatási és egyéb intézmények is. Vajdaságban több mint 100 millióból a zentai csata emléktemplomának befejezését támogatták, és képzőközpont létesült Szabadkán. Kárpátalján több mint 880 millió forintból a felsőfokú szakképzés fejlesztése valósulhatott meg; 600 millióval kezdődik meg az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ létesítése – jelezte az államtitkár.
Horvátországban tangazdaság, ifjúsági központ jöhetett létre, Muravidéken szintén tangazdaságot és hagyományok házát alakítottak ki.
A nemzeti jelentőségű intézményekről szólva kiemelte, hogy 80 intézményt és programot támogattak a Kárpát-medencében és a diaszpórában.
A külhoni magyar fiatal vállalkozók éve keretében tavaly 967 pályázat érkezett, és 117-en kaptak támogatást. Folytatódtak a szakképzés évéhez kapcsolódó programok is, 110 felszerelt tanműhelyt és tangazdaságot segítettek összesen mintegy 890 millió forintból.
A Szülőföldön magyarul program keretében a 2015/16-os tanévben 240 ezer magyar oktatásban résztvevő fiatal, gyermek támogatására 4 milliárdot fordítottak. 1 milliárd forintra emelték a magyar kultúráért és oktatásért pályázat keretét, ebből 600 millió központi, a többi regionális elosztású volt. A Kárpát-medencei testvértelepülési programra tavaly 150 millió forint állt rendelkezésre, idén 250 millió forint.
A civil és ifjúsági szervezetek támogatására tavaly 50 millió jutott, idén megkétszerezték mind a keretösszeget, mind a támogatott szervezetek számát.
Kárpátalján az összes óvodás és kisiskolás étkeztetését biztosítják, 10 ezer család, 20-25 ezer ember megélhetését segíti a kormány – ismertette Potápi Árpád János, aki jelezte: emelik a pedagógusok támogatását, s 60 millióval segítik a média, közművelődési intézmények működését.
Komoly lépések történtek a nemzetpolitikában, s ennek részesei voltak a külhoni magyarok is – összegzett.
Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alap vezérigazgatója jelezte: 2016-ra jelentősen nőtt a támogatott pályázatok száma. Kiemelte az I. világháborús emlékhelyek felújítását célzó programot, amelynek keretében 83 pályázót segítettek. Ezt a programot folytatták idén is. Kitért arra is: összesen 223 rendezvénynek adott otthont a Magyarság Háza, s közel 20 ezren látogatták a Mi magyarok kiállítást.
Gaal Gergely (KDNP) szerint óriási változások történtek a nemzetpolitika területén, egyre bővülő forrásokkal gazdálkodhat az államtitkárság, s tevékenysége is egyre jelentősebb.
Szávay István (Jobbik) egyetértett azzal, hogy sok dolog változott 2010-hez képest, de mint mondta, nem sok 2015-höz képest. Szerinte eltolódik az arány az egyéni pályázatok felé, ami csökkenti az átláthatóságot, és a kormány határon túli politikai szövetségeseinek támogatása felé mutat. Minden határon túli régióban 80-90 százalékos többségben vannak ezek a szervezetek – jegyezte meg, hozzátéve: különösen fájó ez a gyakorlat a szórvány esetében. Üdvözölte az ifjúsági keret elkülönítését, és az összeg emelését, a BGA működési költségeinek leszorítását.
Az államtitkár azt mondta: minden területen az ottani magyarság szervezeteinek véleményével egybehangzóan zajlanak a támogatások.
Óriási előrelépést történt a gazdaságfejlesztési programoknak köszönhetően – tette hozzá, kiemelve, hogy a szülőföldön való boldogulás került előtérbe. Mint mondta, 80 ezer határon túli családi vállalkozás és 40 ezer fiatal vállalkozó működik, s ezek több mint 90 százalékban magyar embereket foglalkoztatnak. Ha őket támogatják, akkor az otthonmaradást segítik – mutatott rá az államtitkár, aki teljesen egyetértett a magyar nyelvhasználat erősítésének fontosságával.
Az oktatási, nevelési támogatást visszahozták az eredeti szintre – jegyezte meg, hozzátéve: jó lett volna megvizsgálni, hogyan lehetett volna a rendszert átalakítani.
Az ülésen 6 igen és 2 tartózkodás mellett a bizottság a Bethlen Gábor Alapról szóló beszámolót elfogadta.
Potápi Árpád János aktuális kérdésekről elmondta: meghaladta az egymilliót az állampolgársági kérelmet benyújtók száma. Kitért a külhoni magyar családi vállalkozások évére, a kapcsolódó programokra és képzésekre, és jelezte: három pályázatot írtak ki, 867 kérelem érkezett be, és közel 890 millió forintból 185 projekt megvalósítását támogatják. 2018-tól indul az óvodafejlesztési program második üteme. Cél, hogy minden magyar gyermek magyar intézménybe tudjon járni – jelezte. Értékelése szerint rendkívül sikeres volt a Szent László-év, amely december 10-én zárul.
Az ukrán oktatási törvényről azt mondta, semmilyen módon nem fogadják el, hogy a jogszabály hatályba lépjen.
