Nemzeti ünnepet államilag nem lehet sem elrendelni, sem eltörölni, az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja, a nemzeti ünnep, olyan, mint minden nagy mű: akkor képes hatni századokon át, ha az utódok mindig a megfelelő kérdéseket teszik fel – ezeket a gondolatokat fejtette ki a székelyföldi Nyergestetőn elmondott ünnepi beszédében Sólyom László.

A köztársasági elnök az 1948-49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett megemlékezésen megállapította: „A legfontosabb, hogy együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk. Március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át az egész világon megünneplik a magyarok. Ez mindig az együttlét, közösségünk megélésének örömteli alkalma. Ilyenkor felemelő érzés átélni magyar voltunkat”. „Jó magyarnak lenni, itt a Nyergestetőn, a magyar szabadság megszentelt emlékhelyén” – tette hozzá

Nemzeti ünnepet nem lehet államilag elrendelni, az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja – szögezte le Sólyom László, kifejtve: nemzeti ünnepet nem lehet eltörölni, azt be lehet ugyan tiltani, feketére lehet cserélni a piros betűt a naptárban, lehet akadályokat gördíteni az ünneplés útjába. „Mindezt lehet – de a nemzeti ünnepet a szívekből semmilyen külső hatalom nem tudja kitörölni. Éppen ezért csakis mi őrizhetjük meg az ünnep fényét, csakis mi adhatjuk tovább az ünnep melegét gyermekeinknek. Március 15-e éppúgy ránk van bízva, mint magyarságunk”.