Novák Katalin azt mondta: az ukrajnai háború mindent felülírt, „teljesen új lapot nyitott a történelmünkben”. Most már több mint egy év telt el azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát és még nem látni a konfliktus végét, kimenetelét, „nem tudjuk mennyi életet követel még mindkét oldalon ez a kegyetlen háború” – tette hozzá.

Az államfő közölte, hogy a háborúval kapcsolatban jelentős elmozdulást lát a nemzetközi közhangulatban és a háborús felek részéről is. Novák Katalin erre példaként említette, hogy az Európa Tanács állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján, Reykjavíkban ott volt az ukrán miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij elnök online bejelentkezett a tanácskozáson.

Hozzátette:

mindketten beszéltek a béke szükségességéről, ami az ő elképzelésük szerinti béke. Ez arról szól, hogy az oroszokat ki kell szorítani az általuk elfoglalt területekről, de egyre többen fogalmazzák meg a béke fontosságát

 

– fogalmazott Novák Katalin.

„Miután elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan, hogy Oroszország megtámadott egy szomszédos szuverén államot, nem zárulhat ez a háború azzal, hogy Oroszország egészében tudta teljesíteni a háborús célkitűzéseit” – fogalmazott Novák Katalin hangsúlyozva:

muszáj megüzenni, egyértelművé tenni Oroszországnak, hogy átlépték ezzel a Rubicont és így nem lehet rendezni a konfliktusokat a mai világunkban.

 

Novák Katalin jelezte: „mind az ENSZ, mind az Európai Unió, minden nemzetközi szervezet, amelynek tagjai vagyunk, az Európa Tanácsot is beleértve” békemisszióként jöttek létre a második világháború után azért, hogy még egyszer ne történhessen meg egy olyan világégés, amely az első és második világháborúban volt. Mint megjegyezte: most itt vagyunk egy lehetséges világháború küszöbén.

A köztársasági elnök ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy ezekben a szervezetekben „kötelességünk a békéhez vezető utat közösen keresni”.

Szavai szerint Ferenc pápa magyarországi látogatása is megerősítette abban, hogy vannak olyanok, akik a béke melletti kiállást sürgetik és a békéhez vezető utat igyekeznek megtalálni.

Mi magyarok is ilyenek vagyunk, és ennek megfelelően Magyarország vezetői (...) is keresik, keressük a békéhez vezető utat

 

– fogalmazott Novák Katalin, a békéhez vezető út megtalálásának fontoságát is hangsúlyozva.

A vezetők felelősségét kiemelve azt mondta: „ha a háborús retorikát erősítjük, ha a háború táplálásához vezető lépéseket teszünk, akkor nagyon nehéz lesz megtalálni azt, hogyan jutunk el végül a békéhez”. Egyúttal kijelentette: a háborút nem táplálnunk kell, hanem épp ellenkezőleg, csillapítanunk kell a feszültségeket, az indulatokat.

Novák Katalin szólt arról is: Magyarország független és szuverén ország, amely azonban szövetségi rendszer tagjaként működik. Magyarország a jövőre vonatkozó határozott elképzeléseiből is építkezik – mondta, hozzáfűzve, hogy „talán ez tesz bennünket izgalmassá, érdekes tárgyalópartnerré sokak számára”.

Novák Katalin felidézte:

államfőként azt vállalta, hogy az ajtónyitogatásban szeretne segítségére lenni Magyarországnak. Úgy vélte, bár Magyarországról sokan hallottak már, de valójában nem ismernek bennünket és ezzel párhuzamosan olvassák azokat a elfogult tudósításokat, amelyek alakítják a rólunk kialakított képet. Ezért az átlagosnál több erőfeszítést kell annak érdekében tenni, hogy egy valódi, reális képet mutassunk rólunk, magyarokról. Én ezt teszem az elmúlt egy évben

 

– így a köztársasági elnök.

Novák Katalin elnökségének eddigi egy évéről felelevenítette, hogy minden szomszédos országban tett már látogatást és az európai vezetők mindegyikét megismerte. A magyar-lengyel viszonyról azt mondta, „kifejezetten jó a személyes viszonya” mind a lengyel elnökkel, mind a lengyel miniszterelnökkel. Hozzátette ugyanakkor, hogy "nem felhőtlen és nem olyan könnyű most" a magyar-lengyel viszony, mint amilyen a háború előtt vagy néhány évvel ezelőtt volt. Ennek oka pedig szerinte az, hogy Lengyelország más helyzetben van a háború vonatkozásában, mint Magyarország. Novák Katalin úgy látja, hogy a magyar-lengyel barátságot kár és korai lenne temetni, vannak vitáik, de alapvetően jó a kapcsolat a két ország között.

A jövőre vonatkozó tervekről szólva ismertette: szeptemberben ismét megrendezik Magyarországon a Demográfiai Csúcsot, jövőre pedig szeretné vendégül látni a világ női államfőit Budapesten. Az államfő beszámolt arról is, hogy hamarosan Albániában tesz látogatást, amivel a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását kívánja elősegíteni, valamint ellátogat Csíksomlyóra is.