Kiemelte: a magyar gazdaság az úgynevezett magas nyomású gazdaság jeleit mutatja, amelyre a tartósan alacsony munkanélküliségi ráta, a gyorsan növekvő bérek, az emelkedő infláció, a magas beruházási ráta és az átlagos trend feletti gazdasági növekedés jellemző. A magas nyomású gazdaság mindig egy mélyebb válságot követő elhúzódó és lassú kilábalási időszak után következik be - jelezte Török Zoltán.

Úgy vélte, 2019 második felében már várhatóan láthatók lesznek a növekedés lassulásának jelei: idén 4,2 százalékos, 2020-ban pedig 3,1 százalékos GDP-növekedési ütemre számítanak a bank szakértői, ezzel együtt gyors marad a magyar felzárkózás folyamata.

Jelezte: a maginfláció a következő negyedévekben még magasabbra megy fel, a Központi Statisztikai Hivatal által számított maginfláció átmenetileg 4 százalék fölött tetőzik majd, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által figyelt adószűrt maginfláció 4 százalék körül mozoghat a második félévben. A világ nagy jegybankjainak a lazító politikája miatt az MNB addig halogatja a kamatemelést, ameddig csak lehetségesnek ítéli - mondta a vezető elemző.

Jelezte: a monetáris politika 5-8 negyedéves távlatában a mostani információk alapján nem indokolt a kamatemelés, a bankközi kamatok szintje 2019 hátralévő részében és 2020-ban egyaránt a mostanihoz közeli mértékű lesz, rendkívül alacsony marad. Az infláció idén éves átlagban 3,2 százalék, jövőre 2,5 százalék lesz.

Török Zoltán elmondta: az euró árfolyama az idén és jövőre is 320 forint körül mozoghat.