Átadták a reformátorok terét vasárnap Budapesten. A Sashalom városrészében kialakított tér átadó ünnepségén Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője kiemelte: a reformáció és a magyarság múltja, jelene és jövője kéz a kézben jár.
kdnp.hu – MTI
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője (b), Kovács Péter polgármester (j2) és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (j) leleplezi Luther Márton szobrát a Reformátorok terének átadásán Rákosszentmihályon 2017. október 29-én. A Budapest 16. kerületében, a Sashalom utca végén kialakított 12 000 négyzetméteres tér, közepén a reformáció emlékművel, 336,5 millió forintból valósult meg. A Gellért-heggyel azonos tengerszint feletti magasságban lévő téren egy 17 méter magas kilátó, egy 80 négyzetméteres kávézó, sétálóutak és parkolók találhatók. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Gulyás Gergely szavai szerint a magyar történelemben a protestáns hit gyakorlásáért vívott küzdelem mindig együtt járt a magyarság megmaradásáért folytatott harccal.
A fideszes politikus felidézte az 1674-ben hitük miatt gályarabságra ítélt 47 lelkész történet, hozzátéve hogy a magyar protestánsok évszázadokon keresztül nem tehettek mást, minthogy az üldöztetések közepette „konokul ragaszkodtak hitükhöz, meggyőződésükhöz, a krisztusi tanításhoz és egyházukhoz”. „A kálvinista nyakasság nemzeti karakterünk részévé vált” – jegyezte meg.
A gályarabok története évszázadok óta él a magyar nép tudatában, és azt tanítja ma is, hogy keresztény és magyar ember nem tagadhatja meg sem hazáját, sem hivatását, sem vallását – mondta Gulyás Gergely.
Megjegyezte: a reformáció 500. évfordulója nemcsak a protestánsoknak, hanem minden magyarnak ünnep, amely a reformációnak a magyarság megmaradásában betöltött szerepére emlékeztet.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében úgy fogalmazott: közös felelősségünk, hogy a hit megvallása szobrokban vagy más jelekben ne valamifajta egyházi kötelesség legyen, ne csak a templomok négy fala között valósuljon meg, hanem „legyünk ott a térben”, amely a történelem során „számunkra adatott”.
„Közös felelősségünk, hogy meglátszódjon Magyarországon, hogy itt keresztények élnek” – hangoztatta a miniszter.
Hozzátette: szeretné, ha ebben az országban minél a többen vállalnák a közéletben is hitüket úgy, hogy az ne hivalkodás legyen, hanem annak a forrásnak a megnevezése, amelyek mindannyian táplálkozunk.
Szatmáry Kristóf (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Reformáció 500. évfordulójának méltó megünnepléséért Alapítvány alapítója elmondta, hogy a kialakított tér Közép-Európa legnagyobb reformációs emlékhelye.
A Fideszes politikus beszélt arról is, hogy mint minden változás a reformáció is erőszakkal és felfordulással járt. A reformáció a küzdelemben végül nem bukott el, de nem is lett kizárólagos vallás, és e kettőségében termékeny hatást gyakorolt mindenre előbb Európában, majd az egész világon. Ezzel pedig megmutatta, hogy néhány az igaz hitből fakadó gondolat miképpen képes hatni az egész világra – fűzte hozzá.
A reformátorok 500 évvel ezelőtt a vallást, a hitet nem eldobták, hanem újraformálták
Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester arról beszélt, hogy a reformátorok 500 évvel ezelőtt a vallást, a hitet nem eldobták, hanem újraformálták.
A polgármester szerint ez történt ezzel a térrel is: elhanyagoltan nem jelentett semmit az itt élőknek, de most átformálták, hogy egy olyan tér lehessen, ahonnan a kertvárosiak körülnézhetnek, és ahol elgondolkodhatnak azon, van-e valami az ő életükben, környezetükben is, ami megreformálásra vár.
Az emlékművet Bogádi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke áldotta meg.
A Budapest 16. kerületében, a Sashalom utca végén kialakított 12 000 négyzetméteres tér, közepén a reformáció emlékművel, 336,5 millió forintból valósult meg. A Gellért-heggyel azonos tengerszint feletti magasságban lévő téren egy 17 méter magas kilátó, egy 80 négyzetméteres kávézó, sétálóutak és parkolók vannak.
A tér közepére R. Törley Mária tervei alapján egy három méter átmérőjű, kerek, fehér kőből készült szökőkút került, közepén egy gömbbel, amelyre három helyről folyik a víz.
A kútkáva oldalára a reformátorok legfontosabb gondolatait vésték, a kút mellett a két egyházalapító, Luther Márton és Kálvin János, valamint a vallásszabadságot biztosító bécsi békét aláíró Bocskai István fejedelem egész alakos bronz szobra áll.
