A bevándorlási válságnak a politikai mellett súlyos gazdasági kockázata is van, hiszen a válság és az arra adott közös európai válasz hiánya veszélybe sodorta a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetet, amelynek megszűnése gazdasági szempontból „végső döfés" lenne Európának – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Berlinben Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélése után.

Szijjártó Péter a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte: Magyarország és Németország egyetért abban, hogy mindent meg kell tenni a schengeni övezet megőrzéséért. Hangsúlyozta, hogy az övezet esetleges felbomlása a leginkább visszafogott becslések szerint is 15-20 százalékkal visszavetné az EU gazdasági teljesítményét.

Rámutatott, hogy az európai gazdaság „gerincét a német ipar adja", amelynek szállítási rendszere a schengeni belső határok nyitottságára épül. Ez a „német ipar egyik legfontosabb versenyképességi tényezője, és ha ez elvész, akkor a német ipar versenyképességének egy jelentős része vész el, ami tragikus hatásokkal járna a magyar gazdaság számára" – emelte ki Szijjártó Péter.

A schengeni övezet működésére vonatkozó valamennyi szabályt be kell tartani, és Magyarország „ebben élen jár", komoly intézkedéseket tett annak érdekében, hogy megfeleljen a követelményeknek. Ezért ugyan „komoly támadásokat vontunk magunkra", de most mégis úgy tűnik, hogy egyre több tagország ismeri fel ennek a politikának a helyességét – mondta Szijjártó Péter.

Hozzátette: a német pénzügyminiszterrel egyetértettek abban is, hogy soha nem volt még annyira fontos a kontinens egysége, mint most, ezért „nagyon fontos, hogy ne hatalmasodjon el a sokak által mesterségesen keltett nyugat-keleti szembenállás Európán belül".

Magyarország „természetesen visszautasítja" az összes olyan nyugat-európai nyilatkozatot, amely „a szolidaritás hiányával próbálja vádolni a közép-európaiakat, és emiatt azzal fenyegetnek minket, hogy egyes forrásokat adott esetben elvegyenek tőlünk, ami ellentétes lenne minden európai jogszabállyal és az európai szellemiséggel" – mondta Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter a magyar-német gazdasági kapcsolatokról szólva kiemelte, hogy Németország Magyarország első számú gazdasági partnere, tavaly a kétoldalú kereskedelmi forgalom és a Németországba irányuló magyar export is történelmi csúcsra emelkedett, mint ahogy a beruházási tevékenység is, amelyben kiemelt szerepük van a német vállalatoknak. Így tavaly 14 német cég hajtott végre nagyszabású beruházásokat Magyarországon, több mint félmilliárd euró értékben, és ezzel 4 ezer munkahelyet teremtettek – mondta Szijjártó Péter.

Hangsúlyozta, hogy a két ország sikere gazdasági értelemben mindenképpen össze van kötve, „minél sikeresebb a német gazdaság, annál sikeresebb a magyar gazdaság is" – mondta. Hozzátette, hogy ezért is kezdte berlini látogatását a pénzügyminiszterrel folytatott megbeszéléssel, és ezért találkozik a Magyarországon tevékenykedő legnagyobb német vállalatok vezetőivel.