Forrás: index.hu
Senki nem tudja, hányan vannak a bajba jutott devizahitelesek, hány lakást árvereznek el, mert tulajdonosa nem tudta fizetni a részleteket. Ugyanakkor egymás után készülnek a kormányprogramok a devizahitelesek megsegítéséről. De milyen adatok alapján?
A kormány könnyítene a devizahitelesek terhein, folyamatosan a bankokkal egyeztetne a kérdésről. Az Európai Bizottság hétfőn jóváhagyta a lakáshitelesek megmentéséről szóló programot, július 28-tól kérhető a bankoktól az áthidaló kölcsön – minden hétre jut egy hír a bajba jutott devizahitelesekről. Arról is hallani, hogy megsokszorozódott az elárverezett lakások száma, sőt olyan internetes oldalak is megjelentek, melyek csak olyan ingatlanokat kínálnak, amiket a bedőlt hitelek nyomán a bankok adnának el.
Pontosan hány lakást árvereztek el eddig, illetve mennyi devizahiteles került bajba a válság kirobbanása óta? – kérdezte az Index a Pénzügyminisztériumot. Mivel a kormányprogramot készített a devizahitelesek megsegítésére, feltételezte, hogy tudják, hány emberen kell segíteni. De a Pénzügyminisztérium nem tudott válaszolni kérdéseikre. Ahogy arra sem, hogy mennyivel vált nehezebbé a devizahitelesek helyzete, mennyivel emelkedett az átlagos törlesztőrészlet, hány embert érinthet a hitelfedezeti érték csökkenése, milyen szélsőséges példák vannak (például erős forintnál felvett hitelek adósai között mekkora az aránya azoknak, akiknél alacsony volt az önerő, vagy relatíve alacsony volt a jövedelem, amikor felvették a hitelt).
A Pénzügyminisztérium arra sem válaszolt, hogy van-e számítás arra, hányan szorulnak állami segítségre, illetve azt sem tudták, hogy mennyi lakást kellett értékesíteni, mert tulajdonosa nem tudta fizetni a részletet. Kérdéseikkel a Bankszövetséghez irányítottak, mondván, ők tudják a válaszokat.
